Újra felkerülhet a Művész mozi Kolozsvár kulturális térképére
Most ősszel tán még nem, de néhány hónap múlva ismét felkerülhet Kolozsvár kulturális térképére a Művész mozi. Az egyik tulajdonos, Monica Sebestyen beszélt a Maszolnak a 2012-ben bezárt létesítmény jövőjéről.
Hol tart most a Művész mozi újranyitásának terve?
2016 elején a kolozsvári Művész mozi újranyitását célzó terv nyert a fenntartható városi projektekre kiírt Urbaniada versenyen és így négy másik tervvel osztozik a 250 000 eurós támogatáson. A pályázat keretében eddig két kutatás készült el: az épület és a mozi történelmi kontextusát a kolozsvári Korzo Egyesület térképezte fel. Emellett elkészült egy szubjektív kutatás is: kolozsvári lakosokkal készítettünk interjút az épülethez és a mozihoz kapcsolódó élményeikről. Július elején Re:Arta címmel szerveztünk egy filmnézéssel és épületbejárással egybekötött közösségi eseményt szerveztek a moziban, a látogatók az előcsarnokban felállított vásznakra írhatták fel, hogy milyen eseményt vagy filmet látnának szívesen a Művész moziban.
Mire elég még az Urbaniadán nyert összeg?
Monica Sebestyen: A júliusi Re: Arta volt az első nyilvános esemény a projekt keretében, most pedig elkezdődnek a felújítási munkálatok. Használhatóvá tesszük a teret, hogy jövőre megnyithassuk a látogatók előtt. Sajnos ezek olyan dolgok, amelyek nem annyira látványosak, a közművesítés és az infrastruktúra felújításáról van szó, amelyek biztosítják a kényelmet, de nem változtatnak a mozi kinézetén.
Mi derült ki a „szubjektív kutatásból”?
Nagyon szimpatikus dolgok… A történelmi tanulmány adataival összevetve kirajzolódik egy általános kép, lenyűgöző, ahogy a kis darabkák illenek egymáshoz. Nyilván, ezek a történetek főleg a kommunizmus időszakához és a közelmúlthoz kapcsolódnak, a ’70-es- ’80-as években nagyon sokat jártak moziba az emberek, félórákat is álltak sorba jegyért, működött a jegyek feketepiaca, úgy tűnik, hogy nem volt elég belőlük.
Meséltek még színészekhez, filmekhez kapcsolódó történeteket is, majd ’89 után egyre inkább kirajzolódik a művészmozi jelleg. Miután a mozi az Europa Cinemas hálózathoz kapcsolódott, az emberek olyan moziként kezdték beazonosítani, amely különbözött a többitől, különlegesebb európai filmeket vetített.
Sok minden köti az embereket ehhez a térhez, sokan meséltek például szerelmi történeteket, arról, hogy hogy mentek a szeretőjükkel a moziba, vagy arról, hogy meglógtak az iskolából, hogy moziba mehessenek. A következtetés az, hogy a kolozsváriak nagyon ragaszkodnak ehhez az épülethez, nosztalgiával emlékeznek rá.
Visszatérő motívum, főleg a ’89 előtti időszakból, hogy a mozira olyan térként tekintenek, ahová be lehet menekülni a problémák elől. Ez az első- és a második világháború alatt született újságcikekkből is ugyanez derült ki: a mozi mágikus tér, amely kiemel a mindennapokból. Ezekből az interjúkból majd egy dokumentumfilmet szeretnénk összehozni, most dolgozunk rajta. De a kérés továbbra is érvényes: ha valakinek van története, mondanivalója a Művész moziról, szeretnénk, ha felvenné velünk a kapcsolatot.A Sebestyén családban nem maradtak fenn történetek az épületről?
Sajnos nem nagyon. A család Bukarestbe költözött és azok, akik tudtak volna mesélni, már nem élnek.
A mozi épülete az ősz folyamán egyáltalán nem nyílik meg?
Nem szeretnék ígéreteket tenni. Építkezés folyik, a dolgok gyakran eltolódnak és néha nehéz ellenőrzés alatt tartani őket.