Újszülöttek népesítik be a ketreceket a Marosvásárhelyi Állatkertben, és bár az időjárás nem éppen tavaszi, a lakók nem ijednek meg a megszokottól eltérő körülményektől. A tavasz több állatfaj számára is a párzási időszak kezdetét jelenti, és az állatok viselkedése ennek megfelelően változik. A madarak énekléssel vonják magukra a figyelmet, a pávák színes farktollaikkal udvarolnak, míg egyes emlősök, például a farkasok, szintén párkeresésbe kezdenek.

A marosvásárhelyi állatkertben idén több szarvamarha borjú is világra jött, indiai sül bébivel is gazdagabb lett az ország legnagyobb állatkertje, de öt kis maki is napvilágot látott. „Olyan ez, mint egy valóságos természetfilm, csak élőben” – mondta Korondi Kinga, az állatkert sajtószóvivője a Maszol megkeresésére.

Korondi Kinga hozzátette, hogy azoknál az állatfajoknál, amelyeknél elkezdődött az udvarlás, a «Love is in the air» – vagyis szerelem a levegőben – nem csupán egy mondás, hanem tudományos tény. „Tavasszal sok állat feromonokat bocsát ki, amelyek kémiai jeleket küldenek a potenciális partnereknek, így jelzik, hogy elérkezett az ideje a románcnak” – tette hozzá a sajtószóvivő.

Az egzotikus állatok közül egyesek alkalmazkodtak az új évszakokhoz, míg mások továbbra is az eredeti éghajlati ciklusukhoz igazodnak. „Egyik, a mi állatkertünkben is megfigyelhető példa a Bennett-kenguru. A Bennett-kenguruk Tasmaniában és Délkelet-Ausztráliában őshonosak, ahol most ért véget a nyár és kezdődött el az ősz. A nőstények egész évben képesek szaporodni, de természetes környezetükben a legtöbb kölyök február-március körül születik. Az északi féltekén sem igazodtak teljesen a helyi tavaszi ritmushoz, így náluk nem figyelhető meg a többi, helyi élőhelyhez alkalmazkodott állathoz hasonló tavaszi aktivitásnövekedés” - mondta.

Legtöbb állatfajnál, a tavaszodás valóban az udvarlási rítus kezdete is, mégis ez nem tekinthető általános szabálynak, hiszen állatfajtól függően a szaporodási időszak különböző környezeti hatásoktól is függ, mint például a táplálék elérhetősége, amely többnyire tavasszal van, de mégsem feltétlenül esik egybe ezzel az időszakkal - tette hozzá Korondi Kinga. „Ez függhet a csapadék mennyiségétől, amikor a növényzet dúsabb, és több táplálék áll rendelkezésre. Néhány tengeri állat, például a korallok, a holdfázisokhoz igazítja a szaporodást, hogy a petesejtek és a hímivarsejtek a megfelelő időpontban kerüljenek a vízbe.”

A sajtószóvivő tájékoztatott, hogy az állatkertben több állatfaj is népesebbé vált: született kis zebu borjú, dexter borjú, kameruni juh és kecskegida is. A gyűrűsfarkú makiknál idén nem volt ikerszülés, de így is öt kölyökkel bővült a csapat. Érdekesség, hogy a nőstény rokonok közösen nevelik fel a kölyköket, gondoskodva róluk és védelmezve őket – árulta el Korondi Kinga.

Hozzátette, a látogatóknak nem kell megijedniük, ha azt látják, hogy cafatokban vedlik például a púpos teve. A sajtószóvivő hangsúlyozta nem betegek ezek az állatok csupán lecserélik téli, vastagabb bundájukat.