Dr. Csók Zsolt és dr. Radu Lupescu régészek a Kincsek és titkok - a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom régészeti kutatása című rendezvényen mutatták be a műemlék épület területén végzett ásatások eredményeit a Communitas Alapítvány szervezésében. A Kolozsvári Magyar Napokon zajló beszélgetést Hegedüs Csilla örökségvédelmi szakember, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke moderálta.

Hegedüs Csilla – miközben bemutatta a régészeti ásatást vezető szakembereket – rámutatott, hogy Csók Zsolt régész és Guttmann Szabolcs építész a Kolozs, Beszterce-Naszód és Szilágy megyére kiterjedő Regionális Műemlékvédelmi Bizottságból való júliusi menesztése miatt a bizottság magyar műemlékes építész és régész nélkül maradt.

Az ügyvezető alelnök felhívta a figyelmet az említettek szerepére az idén januárban történt kolozsvári műemlékrombolás megakadályozásában, valamint arra, hogy a napokban a Művész mozi fölött rongálták újra az épület történelmi homlokzatát, a műemlékvédelmi bizottság új elnöke viszont nem lépett fel ez ellen. Az örökségvédelmi szakember szerint rendkívül fontos a magyar szakemberek jelenléte a műemlékvédő bizottságokban, hiszen már bizonyították az erdélyi épített örökség iránti elkötelezettségüket, a jelenlegi szakértői kormány pedig láthatóan nem fordít figyelmet erre a területre, sőt gátolja a felújítást elősegítő folyamatokat.

Az eseményen a Szent Mihály plébániatemplom tervezett restauráláshoz szükséges régészeti kutatások vezetői, dr. Csók Zsolt, a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum régésze és dr. Radu Lupescu régész, művészettörténész, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense Hegedüs Csilla kérdésére beavatták az érdeklődőket az eddig végzett ásatások rejtelmeibe, érdekes és történelmi szempontból rendkívül értékes feltárás eredményeit mutatták be a közönségnek.

Utoljára az ötvenes években foglalkoztak behatóan a templommal

Radu Lupescu felhívta a figyelmet arra, hogy munkálatokra elsősorban azért volt szükség, mert utoljára az 1950-es években foglalkoztak behatóan a Szent Mihály templommal, az akkori restaurálást viszont nem megfelelő módon végezték. A régész megjegyezte, hogy nyugaton – ennek ellenpéldájaként – folytonos felújítás, javítások alatt állnak a jelentős műemlék épületek. Lupescu elárulta, a régészeknek, történészeknek régi vágya volt a Szent Mihály templomban folytatott kutatás. A munkálatokban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem régészeti és művészettörténeti szakának nyolc hallgatója vesz részt.

Csók Zsolt elmondta, ez az első szakszerű régészeti kutatása a templomnak, amely során a műemlék épületet vizsgálják, az eredeti járószinteket, alapozást, illetve olyan elemek után kutatnak, amelyek egy régebbi kolozsvári templomra utalnának. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az eddigi, négy helyszínen történő külső ásatások folyamán sikerült az eredeti, 15. században használt járószintet beazonosítani, illetve feltárták az egykori, templomhoz tartozó temetkezési helyeket.

Csók Zsolt az ásatás egyik szenzációja és egyben legszomorúbb eseteként említette a 18. századi temetkezési hely feltárását, amely nagyon jó állapotban maradt meg. Bronzfejű szegecsekkel írták ki a koporsók léceire a születési és elhalálozási dátumokat, a kolozsvári Történeti Múzeumnak viszont nincs megfelelő laboratóriumi felszerelése ezek szakszerű feltárására és konzerválására. A sírok és a bennük talált leletek rendkívül hasznosak a 18. századi öltözködés, koporsódíszítés módszereinek rekonstruálására.

A régészek elmondták azt is, hogy feltétlenül szükség van a régészeti kutatás folytatására, hisz ez az ásatás csak „ízelítő” abból, amit a Szent Mihály templom hozzátehet az egyetemes magyar épített örökség történetéhez.