Idéntől a GDP 1,2 százaléka helyett 1,4 százalékot kell befizetnünk az EU kasszájába.

Az országos helyreállítási terv (PNRR) megtorpedózásával fenyegetőzik a PSD, azt követelve, hogy a kormány mutassa be a parlamentnek a részletes dokumentumot. Ez jelenleg közvitán van, de egy olyannyira általánosságokban kimerülő tervezet, amiből nem derül ki, hogy valójában mire is szánja a kormány az európai helyreállítási terv keretében Romániának járó pénzt.

Kapcsolódó

Hogyan juthat hozzá Románia az eurómilliárdokhoz? Hegedüs Csilla államtitkárt kérdeztük

Javában zajlik az európai alapok minisztériumában annak a dokumentumnak a véglegesítése, amelyet Romániának április 30-ig kell elküldenie az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy – jóváhagyása esetén – hozzáférhessen az EU helyreállítási alapjából lehívható 30,4 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz, illetve olcsó hitelhez. Hogyan zajlik és hol tart most ez a folyamat? Mire költheti Románia ezt a pénzt? Hegedüs Csillát, az európai alapok minisztériumának frissen kinevezett államtitkárát kérdeztük.

helyreállítási alap Hegedűs Bálint uniós alapok

A legnagyobb ellenzéki párt azért tudja zsarolni a kormányt, mivel az idei évtől Románia hozzájárulása az Európai Unió költségvetéséhez a bruttó hazai termék (GDP) 1,2 százalékáról 1,4 százalékra nő. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 2,2 milliárd euró helyett idén 2,35 milliárdot kell befizetnünk.

Az erről szóló rendeletet Klaus Iohannis államfő februárban aláírta, azonban azt a parlamentnek is jóvá kell hagynia kétharmados többséggel. Ugyanakkor nehezen képzelhető el, hogy a szociáldemokraták beváltják a fenyegetésüket, mivel azzal az uniós helyreállítási tervet siklatnák ki, aminek beláthatatlan következményei lennének, rengeteg pénztől esne el az ország. Korábban a magyar kormány is belengette ennek a lehetőségét, s ha Orbán Viktor elállt az ötlettől, nagyon valószínűtlen, hogy a PSD meg merné tenni.

Mennyi az annyi?

A 2021-2026-os időszak közös költségvetése és az újjáépítési terv keretében 6 év alatt Románia 80 milliárd eurót kapna az EU-tól. Ez egy elméleti összeg, ami a valóságban lényegesen kisebb. Le kell vonni belőle a hozzájárulásunkat az uniós költségvetéshez, ami megközelítőleg 15 milliárd eurót tesz ki a szóban forgó időszakban, valamint azt a 15 milliárdot, ami az EU által felvett hitel formájában érkezik majd. A fennmaradó összeg egy része normatív támogatás, amilyet például a mezőgazdaság eddig is kapott, beruházásokra pedig körülbelül 30,5 milliárd euró maradna, amit pályázatok révén lehet lehívni.

Az Európai Alapok Minisztériumának becslései szerint idén 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő összeg folyhat be a hazai gazdaságba az országos helyreállítási tervnek köszönhetően, ami 2022-ben és 2023-ban 6,6 milliárd euróra nőhet. A ciklus utolsó három évében évi 4,95 milliárdra számíthatunk.

Tagországként Románia mostanáig 63,3 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, míg a befizetései 21,5 milliárdot tettek ki, vagyis a mérleg 42 milliárd eurós nettó bevételt mutat. Az egyenleg 2015-ben és 2016-ban volt a legkedvezőbb, amikor az érkező pénzösszeg 5, illetve 5,8 milliárd euróval haladta meg a befizetéseket. 2020-ban 4,9 milliárd euróval több uniós pénzt kaptunk, mint amennyit befizettünk az EU kasszájába.