Javában zajlik az európai alapok minisztériumában annak a dokumentumnak a véglegesítése, amelyet Romániának április 30-ig kell elküldenie az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy – jóváhagyása esetén – hozzáférhessen az EU helyreállítási alapjából lehívható 30,4 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz, illetve olcsó hitelhez. Hogyan zajlik és hol tart most ez a folyamat? Mire költheti Románia ezt a pénzt? Hegedüs Csillát, az európai alapok minisztériumának frissen kinevezett államtitkárát kérdeztük.

Összesen 13,7 milliárd vissza nem térítendő támogatáshoz és 16,7 milliárd eurós, alacsony kamatú hitelhez férhet hozzá Románia a következő években, ha szakszerűen és határidőre tervet nyújt be arról az Európai Bizottságnak, hogy mire fordítaná ezt az óriási összeget. A pénz az Európai Unió úgynevezett helyreállítási alapjából hívható le.

Mint ismert, a 750 milliárd eurós keretösszegű alapot tavaly azért hozták létre, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak. A megpályázott pénzek azonban nem költhetők például közalkalmazotti bérekre vagy nyugdíjakra, mert ez az uniós eszköz főként reformok és állami beruházások felgyorsítását célozza meg.

Hegedüs Csilla államtitkár a Maszolnak nyilatkozva emlékeztetett: a helyreállítási alap célja a gazdaság megerősítése, a munkahelyteremtés, valamint a gazdasági és társadalmi ellenálló képesség megerősítése. Az Európai Bizottság azt is megszabta, hogy a helyreállítási mechanizmus által elérhető pénzt 20 százalékát digitalizációra, 37 százalékát pedig a zöld gazdaság fejlesztésére kell fordítani, a fennmaradó részt a versenyképesség, a kohézió növelésére, valamint ifjúsági projektekre kell költeni.

Reformokat a következő területeken kell megfogalmazni: szállítás; környezetvédelem, éghajlatváltozás, energia, energiahatékonyság és a zöld átmenet; a városok fejlesztése, a kulturális és természeti örökség és az idegenforgalom kiaknázása; mezőgazdaság és vidékfejlesztés; egészségügy; oktatás; üzleti környezet; kutatás, innováció, digitalizálás; az épített környezet fejlesztése; rugalmasság válsághelyzetekben.

A helyreállítást és ellenállóképességet olyan intézkedések által kell elérni, amelyek az európai jelentőségű, hat pillérre tagolt szakpolitikai területekre vonatkoznak – tájékoztatott az államtitkár. A hat pillér a következő:

1. zöld átállás;
2. digitális transzformáció;
3. intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) magában foglaló, jól működő belső piacot; 
4. társadalmi és területi kohézió;
5. egészségügy, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi ellenállóképesség, többek között a válsághelyzetekre való felkészültség és a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelése céljából;
6. a következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra – így például az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák.

Ezek mellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a helyreállítási alapból támogatott reformok és beruházások megfeleljenek az uniós és nemzeti jognak. Különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára, valamint az eszközből és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozás elkerülésére kell ügyelniük.

Az összeg 13 százaléka még idén megérkezhet

Romániának április 30-ig kell kidolgoznia azt a helyreállítási tervet, amellyel hozzáférhet a 30,4 milliárd euróhoz. „Bár rövid az idő, még időben vagyunk. A minisztériumközi tárgyalások menetrendjét részben megnehezítette az, hogy a brüsszeli indító dokumentum ezekkel párhuzamosan véglegesítette a program hat fő pillérét. Mondhatni részben párhuzamosan folyt a munka, mindazonáltal az április végi határidő egyelőre tartható” – magyarázta Hegedüs Csilla.

A tervet első körben a Cîțu-kabinetnek kell jóváhagynia, ezután a kormány folyamatosan, pillérekre bontva fogja benyújtani azokat a javaslatokat, amelyeket Bukarestben már elfogadtak, véglegesítettek. Ezután a keretszabályzatot kéthónapos határidővel elfogadja az Európai Bizottság, majd pedig azt az Európai Tanács.

Az államtitkár szerint, ha a folyamat nem csúszik, az év második felében hagyják jóvá az országok javaslatait. Lehet "előleget" kérni, az összeg 13 százaléka még az idén megérkezhet Romániába. Az érvényben levő szabályzat szerint az összeg 70 százalékát 2022 végéig,  a maradék 30 százalékot pedig 2023-ig kell leszerződni. A most kidolgozott reformokat és az állami beruházási projekteket 2026-ig kell megvalósítani. 

A minisztérium koordinálja a terv kidolgozását

Hegedüs Csilla kérdésünkre elmondta: az európai alapok minisztériumának feladata folyamatosan tartani a kapcsolatot az Európai Bizottsággal, tárgyalásokat szervezni a különböző minisztériumokkal, összegyűjteni az információkat minden társadalmi szereplőtől, alapítványoktól, egyesületektől, vállalkozóktól, különböző szakemberektől stb., és a konzultációk végén összeállítani reformokat tartalmazó országos helyreállítási tervet, és ezt elküldeni majd az Európai Bizottságnak.

„Ahhoz, hogy egy olyan terv jöhessen létre, ami valóban reagál a gazdasági és egészségügyi válság következményeire, mi vagyunk azok, akik konzultálunk a szakminisztériumokkal, akik beruházásokat és reformokat terveznek, de együttműködünk az elnöki hivatallal, a kormánnyal és a kormány fenntartható fejlődés bizottságával. Ezen kívül közvitákat is szerveztünk, tehát mindenki, aki szeretett volna hozzászólni, akinek volt megjegyzése, az megtehette. Tizenhárom közvita volt, ezen több mint 3 900 ember vett részt” – számolt be Hegedüs.

Itt tartanak most

A napokban az európai alapok minisztériuma befejezte a nyilvános vitákat és a januárban elkezdett tárcaközi egyeztetéseket a tavaly elfogadott országos helyreállítási és rezilienciaépítési terv  frissítéséről. Hegedüs Csilla magyarázata szerint integrálni kellett azokat a kritériumokat, amelyeket a helyreállítási és rezilienciaépítési mechanizmus rendelete meghatározott, és mindazokat a projekteket, amelyek Románia legfontosabb ágazatainak a megreformálását célozzák, majd ezeket ki kellett dolgozni. Most ezeknek az ötleteknek, projekteknek a strukturálása és integrációja következik egy koherens dokumentumba, amely felvázolja a Románia számára szükséges reformokat. Frissítése után a dokumentumot a kormány jóváhagyja, majd az Európai Bizottsághoz kerül.

Többek között a kulturális turizmus fejezetén dolgozik Hegedüs Csilla

A helyreállítási terv kidolgozásából kiveszi a részét az RMDSZ államtitkára is. Mint elmondta, már korábban elkezdte a felkészülést erre a feladatra. „Amikor államtitkárnak nevesítettek, akkor fogtam és kinyomtattam a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközt, előkészítettem a jegyzetlapokat, ragasztósokat, és elkezdtem olvasni, jegyzetelni, azon gondolkodni, kit lehet megkérdezni egy-egy témában, kihez fordulhatok ötletekért, tanácsért. Összeállít egy lista, akikkel konzultálni kezdtem” – idézte fel Hegedüs Csilla, aki jelenleg három-négy téma dokumentációjának összeállításán dolgozik.  Ilyen például a kulturális turizmus fejezete.

„Ebben a fejezetben számos felújítási terv is szerepel, és 13 útvonalat határoztunk meg. Én hiszek abban, hogy nekünk számos olyan értékünk van, ami szerte a világból idevonzaná a turistákat, ha tudnánk ezeket az értékeket hasznosítani. Emellett egy országos bicikliút-hálózat kidolgozása, a kulturális és kreatív iparágakban működő cégek segítése, illetve más projektek kidolgozása a feladatom. Ezek a projektek mind-mind számos munkahelyet hoznak létre, szebb környezetet teremtenek” – részletezte.

Folyamatos az egyeztetés a koalícióban

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kormányfőhelyettes a Maszolnak azt nyilatkozta január végén: a koalícióban viták voltak arról, hogy melyek legyenek a helyreállítási terv prioritásai. Hegedüs Csilla ezeket a vitákat természetesnek nevezte. Közlése szerint az egyeztetések folyamatosak erről a koalícióban. „Bízom abban, hogy ennek eredményeként egy olyan terv születik, amely az emberek reális problémáira, igényeire ad választ. Reformokra és beruházásokra van szüksége az országnak, és mi azért dolgozunk, hogy ezek megvalósuljanak” – jegyezte meg.

Hozzátette, az RMDSZ az emberek biztonságát és a gazdaság növekedését tekinti prioritásnak. Ez azt jelenti, hogy az egészségügybe kell befektetni, munkahelyeket kell megtartani és újakat létrehozni, a gazdaság élénkítését kell szem előtt tartani. Emellett prioritás az oktatás minőségének növelése, a nagyinfrastruktúrába való befektetés és a környezetvédelem, a digitalizáció – magyarázta.

További 50 milliárd euró hívható le

Románia további mintegy 50 milliárd eurót hívhat le ebben az uniós költségvetési ciklusban. Az országnak azonban köztudottan alacsony az abszorpciós képessége. Kérdésünkre az államtitkár kijelentette: a források felhasználásának kapacitását úgy lehet növelni, ha a minisztérium együttműködik a helyi, megyei önkormányzatokkal, intézményekkel és helyi közösségekkel. Emellett szerinte folytatni kell a decentralizációt, amely nagyobb hatékonyságot eredményez a közigazgatásban, beleértve az uniós projektek megvalósítását is.

„Persze, a közbeszerzési törvény módosítására is szükség van. Mert megengedhetetlen, hogy egy közbeszerzés másfél évet tartson, ami után következik nyilván a fellebbezések elbírálási folyamata. Az is segítene, ha létrehozunk egy olyan igazságszolgáltatási mechanizmust, amit felgyorsítja ezeket a fellebbezési eljárásokat. Emellett a digitalizáció, és a bürokrácia csökkentése is fontos szerepet játszik ebben a folyamatban” – mondta az államtitkár.