banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Lapértesülés: új rezilienciatervet kér Brüsszel Romániától az elfuserált kampányprogram helyett

Román lapértesülések, illetve Dacian Cioloș EP-frakcióvezető szerint az Európai Bizottság bírálta a bukaresti liberális kormányt, mert "csak" a reformokat felejtette ki abból a programból, amellyel Ludovic Orban időközben lemondott miniszterelnök szerint "Románia az uniós taggá válása utáni leggyümölcsözőbb periódusába lép".

Az Európai Bizottság keményen bírálta az Orban-kormány által november 26-án bemutatott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési programot, amellyel a bukaresti kabinet a Románia számára elkülönített több mint 30 milliárd eurós finanszírozás lehívására készül, közölte a G4Media internetes hírportál meg nem nevezett politikai forrásokra hivatkozva. Ezt megerősítette Facebook-oldalán szerda este Dacian Cioloș, az Európai Parlament Renew Europa frakciójának vezetője is.

Ezek szerint az Európai Unió végrehajtó testülete elsősorban azt rótta fel az Orban-kormánynak, hogy a Brüsszelnek elküldött dokumentum nem irányoz elő komolyan vehető reformokat az uniós program által megjelölt célterületeken - egészen pontosan a digitalizálás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés vagy az oktatás téren. Ebből adódóan a program mindössze deklaráltan rezilienciaépítő, hiszen a javasolt intézkedések nem teszik ellenállóbbá az országot a mostanihoz hasonló válságokkal szemben.

A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítésére az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az uniós tagállamok vezetői megállapodtak egy Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben (RRF), amellyel Európa kilábalhat a válságból és megalapozhatja modern és fenntartható jövőjét. A csomagba foglalt 672,5 milliárd eurót részben vissza nem térítendő támogatás, részben hitel formájában osztják szét a tagállamok között.

A tagállamok által október 9-én elfogadott helyreállítási eszköz megszabja, hogy a támogatáshoz való hozzájutás érdekében a tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell készíteniük, amelyekben meghatározzák a 2026-ig tartó reform- és beruházási menetrendjüket.

Mint arról beszámoltunk, a PNL-kormány a választások előtt néhány nappal óriási felhajtás közepette mutatta be  Románia helyreállítási és reziliencia programját. Az államfő részvételével szervezett ceremónia újabb lehetőséget teremtett az elvileg pártfüggetlen Klaus Iohannisnak, hogy a Nemzeti Liberális Párt mellett kampányoljon.

Bürokratikus lépésből történelmi pillanat

Amúgy, mint azt korábbi cikkünkben írtuk, a kormánypárt kampánystábja egy teljesen szokványos bürokratikus lépést léptetett elő történelmi pillanattá - a program elfogadását a jobbágyok felszabadításához vagy magához a 2007-es európai uniós csatlakozáshoz fogható mozzanatként aposztrofálva.  A G4Media cikke szerint a programot alaposan összecsapták - vélhetően azért, hogy még a választások előtt bemutatható állapotba kerüljön.

Az Orban-kabinet a választási kampány teljében kezdte el az egyeztetéseket Brüsszellel a programról, jegyzi meg a G4Media hozzátéve, hogy a kormány nyilvánvalóan arra számított, hogy a programba foglalt infrastrukturális beruházások jól eladhatók  a valasztóknak, és szavazatokat hozhatnak. Ennek megfelelően a program több száz beruházást listáz: utakat, autópályákat, erdősítési és lecsapolási terveket, a bukaresti metró bővítését és a kolozsvári földalatti megépítését, hét regionális gyógyszertárolót, 100 új tűzoltóegységet, három új kórházat, valamint villany-, földgáz-, víz-,  csatorna és öntözőhálózatok sokaságát. Azonban a program nem tartalmaz semmiféle jelentősebb reformot a digitalizálás, a klímaváltozas, a gazdaság fenntarthatósága és az oktatás terén, holott ez explicit elvárásként fogalmazódik meg - mondták a már idézett források.

Az RRF-megállapodás értelmében a rendelkezésre álló források legalább 37 százalékát a zöld átállásra, legalább 20 százalékát pedig a digitális transzformáció támogatására kell fordítani. A tagállamoknak gondoskodniuk kell továbbá arról, hogy a tervükben foglalkozzanak az európai szemeszter keretében készített országspecifikus ajánlásokban beazonosított kihívásokkal és prioritásokkal, annak érdekében, hogy javuljon a növekedési potenciáljuk, valamint a gazdasági és társadalmi ellenállóképességük.

A tagállamok október 15-től nyújthatják be az Európai Bizottságnak a fenti elvárások alapján  elkészített terveiket. Ezzel elkezdődik egy egyeztetési folyamat, amelynek során a Bizottság értékeli a tagállam elképzeléseit, módosításokat javasolhat, és elfogadja a terv aktualizált változatát. A G4Media értesülései szerint Brüsszel annyira rossznak ítélte az Orban-kormány javaslatcsomagját, hogy kérte egy átdolgozott program benyújtását. A nemzeti rezilienciatervek elfogadása áprilisra várható.

Minisztérium: ez csak álhír

Szerda késő este az európai alapok minisztériuma közleményt adott ki, amely szerint az Európai Bizottság soha nem bírálta a romániai helyreállítási terve. A tárca leszögezi: nem létezik egyetlen olyan hivatalos dokumentum sem, amelyben az EB kritikával illetné a Románia által kidolgozott tervet.

A minisztérium „politikai álhírnek” minősítette azokat az információkat, amelyek szerint az EB elégedetlen lenne a tervvel. Emlékeztetett: a tárca már többször felkérte a politikai pozíciókról folytatott tárgyalásokban részt vevő vezetőket, hogy ne terjesszék az Európai Bizottság "nem létező álláspontját" a helyreállítási tervvel kapcsolatban.

"A hamis hírek tudatos terjesztése a médiában az információk minimális ellenőrzése nélkül, az Európai Bizottság romániai vagy akár brüsszeli képviseleténél, nemcsak hogy nem válik becsületére azoknak, akik azt állítják, hogy meg akarják reformálni a politikai osztályt, de akár befolyásolhatják egy stratégiai dokumentum elkészítését is, amely kihatással lehet a következő generációkra"- idézte a közlemény Marcel Boloş tárcavezetőt.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?