Az EU-s költségvetés és helyreállítási alap kapcsán elért brüsszeli megállapodást minden érintett a saját győzelmeként tálalja. Valójában mind a vétót belengető magyar és a lengyel kormány, mind a jogállamisági mechanizmushoz ragaszkodó fél lépett egyet hátra.

„Ha annak idején a Trianoni békeszerződést Orbán Viktor tárgyalja, az antant országok felét Magyarországhoz csatoltatta volna” – írta Facebook-oldalán Kubatov Gábor fideszes politikus, jelezve, hogy fogadta a magyar kormányoldal a csütörtöki, brüsszeli megállapodást, amit az ellenzéki pártok Orbán Viktor vereségeként értékelnek. Tény: a magyar és a lengyel kormány feladta az uniós költségvetéssel kapcsolatban tervezett vétóját, és elfogadta a hozzá csatolt jogállamisági mechanizmust, amely már januártól változatlan tartalommal életbe lép.

Mégis győzött Orbán?

Az uniós csúcs után Orbán Viktor kijelentette, hogy „megküzdöttünk a jogainkért, visszautasítottuk a zsarolást és mindazt, ami nem elfogadható nemzeteink számára”. A miniszterelnök nyilatkozatával azt sugallta, hogy a magyar kormány vétófenyegetése elérte a célját, azaz meghátráltak, akik Orbán szavai szerint „zsarolni” akarták Magyarországot a jogállamisági mechanizmussal. „A mechanizmust nem lehet politika célokra használni” – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „a megállapodás az európai szerződések védelmét jelenti”.

Valójában Orbán és a Fidesz-kormány számára a győzelmet az jelentette volna, ha mindenestül kidobják az Európai Parlament és az Európai Tanács által kidolgozott jogszabályt. Korábban ugyanis a miniszterelnök többször is jelezte: tisztában van vele, hogy a jogállamisági mechanizmust azért találták ki, mert a 7-ik cikk szerinti, végeérhetetlen eljárások nem bizonyultak hatékonynak Budapest és Varsó megregulázására.

Így tulajdonképpen az alapszerződés módosítása nélkül hoznának létre egy olyan eszközt, amely a 7-ik cikk szerinti eljárás helyére léphetne. Ez pedig a Fidesz – és a lengyel kormány – számára elfogadhatatlan. „Nem vagyunk hülyék, nem most jöttünk le a falvédőről, az események között összefüggést tudunk teremteni" – fogalmazott december 4-i rádióinterjújában Orbán, kifejtve, hogy szemben a mostani helyzettel, ezentúl egyszerű többséggel akarnának rákényszeríteni tagállamokra bármit, amire rá lehet húzni, hogy jogállami.

Az EU-csúcson végül a jogállamisági rendelethez egy záradékot csatoltak, amely lényegében felfüggeszti a január 1-jén hatályba lépő jogszabály alkalmazását az Európai Unió Bíróságának döntéséig. Ám egy hete még Orbán Viktor ezt is elfogadhatatlannak nevezte.  „Nekünk ez a megoldás (...), hogy valami nyilatkozatot hozzáfűznek – mint a tacepaóra rajzszöggel feltűznek valami kis emlékeztetőt –, nem fog menni” – szögezte le a miniszterelnök múlt pénteken arra reagálva, hogy előző esti hírek szerint Varsó késznek mutatkozott elállni a vétótól.

Miért nem szenvedett vereséget Orbán?

A magyar ellenzék szerint az Orbán Viktor által korábban „kis emlékeztetőnek” minősített záradék nem több politikai nyilatkozatnál, semmiféle jogi erővel nem bír. A valóságban a „politikai nyilatkozat” következményeként az Európai Bizottság addig nem alkalmazza a rendeletet, amíg az Európai Unió Bírósága meg nem vizsgálja, hogy összhangban áll-e az uniós szerződéssel. Ezt egyértelművé tette Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a Bloombergnek adott pénteki interjújában.

A csúcson elfogadott megállapodás értelmében a Bizottság a tagállamokkal egyeztetve kidolgozza a jogállamisági mechanizmus alkalmazási módszertanát, viszont ha a rendeletet megtámadják a bíróságon, az eljárási szabályokat csak a per lezárulását követően véglegesítik. „A módszertan véglegesítését megelőzően a Bizottság nem javasol intézkedéseket a rendelet alapján” – olvasható a szövegben.

Ezt egyesek – köztük Soros György – úgy értelmezik, hogy akár két évvel késhetnek a Fidesz-kormány elleni esetleges szankciók. Dobrev Klára, az ellenzéki Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti (EP-) képviselője viszont úgy véli, hogy „három vagy négy hónap múlva fog dönteni a bíróság”. A Reuters által idézett Jourová szerint „inkább hónapokig, semmit évekig” fog tartani az eljárás az Európai Unió Bírósága előtt, már amennyiben Magyarország vagy Lengyelország „megpróbál jogi bizonyosságot keresni ebben a fontos kérdésben”.

Azonban Laurent Pech professzor, aki európai jogot tanít a londoni Middlesex Egyetemen, felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bíróságon a semmisségi eljárások – amilyent Magyarország vagy Lengyelország indíthat a jogállamisági rendelet ellen – átlagosan 19 hónapig tartanak. Igaz, azt is hozzátette, hogy meglátása szerint a kereset benyújtása nem jár automatikusan a rendelet felfüggesztésével.

A magyar és a lengyel kormánynak 2 hónapja és 10 napja van a rendelet hatályba lépésétől, vagyis január elsejétől, hogy kérelmezze a jogszabály megsemmisítését. Ha a keresetet a határidőhöz közel nyújtják be – ami az adott helyzetben logikusnak tűnik –, máris nyertek néhány hónapot. Egyes számítások szerint a bírósági döntés gyorsított eljárással is legkorábban jövő szeptemberben születhet meg.

Ezután következhet a fent említett végrehajtási módszertan véglegesítése. Ez azt jelentheti, hogy 2022 elejénél korábban nem indulhatna eljárás az uniós költségvetés védelmében, s ha indul is ilyen, aligha ér véget a 2022 tavaszán esedékes magyarországi választásokig.