Kolozsban, Brassóban, Szebenben és Temesben költhetnek legtöbbet az emberek.

Tavaly átlagban 7453 eurót költhetett el minden romániai lakos, ami havi szinten 620 eurót jelent, derül ki a Gfk piackutató cég elemzéséből. Ezzel az összeggel 50 százalékkal vagyunk lemaradva az EU átlagától.

Területi bontásban hatalmas eltérések vannak a vásárlóerő tekintetében. Bukarestben és 9 megyében a vásárlóerő nagyobb az országos átlagnál, 33-ban azonban elmarad attól. Erdélyben felemás a helyzet.

A fővárosban a bérezés is lényegesen jobb az országos átlagnál, így aztán nem csoda, hogy a vásárlóerő is 86 százalékkal haladja meg azt. Négy erdélyi megye – Kolozs, Brassó, Szeben, Temes – esetében a mutató 20 százaléknál nagyobb mértékben haladja meg az átlagot, Arad és Fehér megyékben pedig 12 és 20 százalék közti értékkel.

Bihar, Maros és Hunyad az országos átlag alatt vannak, a 88–96 százalékos sávban, Szatmárban, Szilágyban és Máramarosban pedig a vásárlóerő az országos érték 80 és 88 százaléka között van. Sajnálatos módon a két legmagyarabb megye a legalsó kategóriában tanyázik a moldvai és a déli megyék zömével egyetemben. Háromszéken és Hargitában a vásárlóerő nem éri el az országos szint 80 százalékát sem. Két másik megye van még hasonló helyzetben, Beszterce-Naszód és Krassó-Szörény.

Moldvában egyetlen megye sincs, ahol a lakosság vásárlóereje meghaladná a országos átlag 88 százalékát. Vaslui megyében évi 4200, havi 350 eurót költhet el átlagban egy lakos, ami csupán 56 százaléka az országos értéknek.

A szakemberek idén a vásárlóerő csökkenésére számítanak, mivel a bérek átlagban előreláthatóan csak kb. 6 százalékkal fognak nőni, az infláció pedig 10 százalék körüli lesz. Az elemzők egy része a háború elhúzódása esetén 10 százaléknál magasabb inflációt is elképzelhetőnek tart.