Bukarest után a Bánságban a legnagyobb a vásárlóerő, a legkisebb pedig Bukovinában és Moldva északi megyéiben.

Egy romániai lakos átlagban 7 453 eurót költhetett el idén. A Gfk piackutató cég nemzetközi összehasonlító tanulmánya szerint ez szinte pontosan a fele 42 európai ország 15 055 eurós átlagának. A tanulmányból kiderül, hogy Romániában a régiós eltérések markánsabbak, mint Magyarországon.

A legtöbb európai országhoz hasonlóan Romániában is a fővárosban és vonzáskörzetében a legnagyobb a vásárlóerő. Bukarestben és Ilfov megyében átlagban 13 100 euró költőpénze van egy lakosnak. Ez csak 13 százalékkal marad el az európai átlagtól, ellenben 76 százalékkal nagyobb az országos átlagértéknél.

Magyarországon is a főváros a leggazdagabb térség, azonban a régiós különbségek kisebbek, mint nálunk: Budapest vásárlóereje 35 százalékkal alacsonyabb a az európainál, a magyar átlagot pedig 27 százalékkal haladja meg. Mivel a magyarországi átlagos vásárlóerő hajszállal nagyobb a romániainál, 7 642 euró, ez azt jelenti, hogy egy bukarestinek több pénze van, mint egy budapestinek.  

Románián belül a Kárpátokon belüli három fejlesztési régióban a legnagyobb a vásárlóerő. A Gfk adatai szerint a Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyékből álló dél-nyugati régió áll a legjobban, ahol a lakosoknak az országos átlagnál 13,6 százalékkal több pénz áll a rendelkezésükre. A Székelyföldet is magába foglaló központi régióban a vásárlóerő 105,8 százaléka az országos átlagnak, míg az észak-nyugatiban 100,6 százaléka.

Az egykori Ókirályságban, Bukarest kivételével a vásárlóerő mindenhol az országos átlag alatt van. 84,5 százalékkal a dél-keleti régió helyzete a legjobb, ami főleg Konstanca megye viszonylag fejlett gazdaságának tudható be. A legkevesebb pénzből, évi 5 300 euróból az észak-keleti régió lakói gazdálkodhatnak. Ez az összeg 71,2 százaléka az országos átlagnak.