Húsz év telt el a marosvásárhelyi hegyimentő-szolgálat megalakulása óta, és bár a csapat az elmúlt két évtizedben folyamatosan fejlődött, a jelenlegi helyzetük aggasztó. A szolgálat csupán a szükséges létszám húsz százalékával működik, és komoly nehézségekbe ütközik a törvények által előírt munkaidő-beosztás betartása terén. A munkavédelmi hatóság írásos figyelmeztetést is küldött, miközben a hegyimentők hónapról hónapra egyre kevesebb támogatást kapnak, többek között jelentősen csökkent a veszélyességi pótlékuk is. Kovács Zoltán Róbert, a Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetője szerint a helyzet országos szinten tarthatatlan, és sürgős párbeszédre hívják a kormány képviselőit.

„Kihívásokkal teli, mozgalmas húsz év van mögöttünk. Sose unatkoztunk, és lépésről lépésre fejleszteni tudtuk a szolgálatot” – mondja a Maszol megkeresésére Kovács Zoltán Róbert, a szolgálat vezetője. Kezdetben mindössze 4–5 emberrel indultak, ma már önálló, több lábon álló szervezetként működnek: hegyimentésen túl barlangi mentés, búváregység, drónokkal támogatott keresés, kutyás egységek és paramedikusok is erősítik a csapatot.

Azonban a fejlődés nem járt együtt a szükséges létszámbővítéssel. „Hiába telt el húsz év, még mindig krónikus létszámhiánnyal küszködünk – nem csak helyi, hanem országos szinten is. Nem arról van szó, hogy nincs utánpótlás, hanem arról, hogy a kormány évek óta nem hagyja jóvá az új alkalmazásokat” – mondta.

A hegyimentők a megyei tanács alárendeltségében működnek, ám a központi jóváhagyás nélkül nem tudnak új állásokat meghirdetni. Az így kialakult helyzet szerintük tarthatatlan.

15 emberrel nem lehet 3 hegyvidéket lefedni

A jogszabály szerint Maros megyében például három operatív egységre lenne szükség: egyre a Görgényi-havasokban, egyre a Kelemen-havasokban és egyre a központi térségben. Ehhez legalább 60 hegyimentő kellene, hogy 24 órás szolgálat után ki lehessen adni a pihenőnapokat – ahogy az a sürgősségi szolgálatok esetében elvárás.

„Most 15-en vagyunk, ez az operatív létszám csupán 20 százalékát teszi ki annak, ami szükséges lenne” – mondta el a hegyimentő. 

Írásos figyelmeztetés túlterhelés miatt

A súlyos létszámhiány miatt a szolgálatot munkavédelmi bírság is sújtotta. „Írásos figyelmeztetést kaptunk, mert valóban a törvény által előírtnál többet dolgoznak az alkalmazottaink. A hatóság szakemberei is látják, hogy ennyi emberrel nem lehet máshogy alakítani a programot” – tette hozzá Kovács Zoltán Róbert.

Többször előfordul, hogy párhuzamosan érkezik riasztás több térségből – ilyenkor az önkéntesek jelenléte életmentő. „De ez sem elég: hétvégén, ünnepnapokon, éjszaka is szolgálatban vagyunk, és még így sem tudunk elegendő szabadnapot kiadni. 2026-tól ráadásul megszűnik az a lehetőség is, hogy a túlórákat kifizessük.”

A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetője szerint nemcsak a túlórák, de a veszélyességi pótlék csökkentése is elfogadhatatlan. „Korábban havonta 800 lejt kaptak a hegyimentők, most bruttó 299 lejt, ami a hónap végén nettó 150 lej. Ugyanennyit kap egy irodában dolgozó tisztviselő is. Ez felháborító” – magyarázta.

Nem kérnek sokat – csak meghallgatást és párbeszédet

A hegyimentők azt kérik, hogy a jelenlegi országos átszervezések során ne hozzanak hátrányos döntéseket a szolgálat rovására: „Egyelőre senki nem kérdezett meg bennünket arról, mire van szükségünk. Küldjük az átiratokat, kéréseket, de senki nem ül le velünk tárgyalni.” Ezért a Salvamont országos szövetségével közösen újabb hivatalos megkeresést küldenek hétfőn az államfőnek, a miniszterelnöknek, a kormánynak és a belügyminisztériumnak. A cél: tárgyalóasztalhoz ülni.

A hegyimentés számukra nem munka, életforma

Helyi szinten, a Maros Megyei Tanáccsal jó az együttműködés – de a döntések Bukarestben születnek. „Ezért üzenjük: üljenek le velünk, beszéljük meg, hogyan lehet a hegyimentő-szolgálatot megerősíteni, nem pedig még nehezebb helyzetbe hozni” – mondta Kovács Zoltán Róbert.