A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a lakosság közel nyolcvan százaléka támogatja a különleges nyugdíjak eltörlését. Közben nyílt összecsapás zajlik Nicușor Dan és a bírák, ügyészek szakmai szervezetei között. A tervezett törvény alkotmányossága kétséges.  

Az ügyészek és bírák a bírói hatalom aláásására tett kísérletre panaszkodnak, és a hatalmi ágak közötti ellenséges légkört sérelmezik. A közvélemény ugyanakkor egyre elégedetlenebb az igazságszolgáltatásban dolgozók nyugdíjrendszere és a lakosság többi részének nyugdíja közötti különbségekkel. Az igazságszolgáltatásban a nyugdíjba vonulás átlagéletkora 49–51 év körül van, a nyugdíjak összege pedig gyakran eléri vagy akár meg is haladja az aktív szolgálatban lévő fizetést.

Nicușor Dan közölte: abnormálisnak tartja, hogy egy bíró nyugdíja megegyezzen a korábbi fizetésével. Szerinte a jelenlegi törvényi rendelkezés a rendszer idő előtti elhagyására ösztönzi a szakembereket. , Az elnök azt az adminisztratív káoszt is nehezményezte, amelyet a be nem jelentett nyugdíjazási hullám okoz: a kérelmek nagy többsége nem tartja be a törvény által előírt kilencven napos felmondási határidőt.

A szakmai szervezetek kérték a legfelsőbb bíróságtól, hogy a majdani törvényt a kihirdetése előtt támadja meg az alkotmánybíróságon, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot pedig felszólították, hogy hívja össze a közgyűlést a tervezet megvitatására. A Romániai Bírák Fóruma szerint több mint ezer bíró és ügyész „azonnali” nyugdíjba vonulásához vagy felmondásához vezethetnek a nyugdíjuk összegével és a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban kilátásba helyezett módosítások.

Kapcsolódó

Nicușor Dan: Mi folyik itt, mi ez a káosz? 

Az államfő szerint teljesen abszurd, hogy a jelenlegi törvény szerint a nyugdíj, amit a rendszerből kilépő bíró kap, megegyezik a fizetésével.

igazságszolgáltatás különnyugdíj Nicușor Dan bírák

Vlad Adamescu politikai elemző szerint az igazságügyi rendszer saját maga veszélyezteti hitelességét és a közbizalom védelmét. „A nyugdíjkorhatár kiegyenlítése a lakosság általános korhatárával semmiképp sem jelenti az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértését” – hangsúlyozta. A Ziare.com portálnak nyilatkozó politológus azt mondta, a bírák és ügyészek részéről tapasztalható ragaszkodás a korai nyugdíjhoz, illetve az a gyakorlat, hogy bírósági keresetek révén harcolnak ki maguknak fizetésemeléseket, rombolja a közvélemény bizalmát az igazságügyi rendszerben. „Az emberek egy kiváltságos, elkülönült kasztként tekintenek a bírákra és ügyészekre” – fogalmazott Adamescu. 

Adrian Țăranu politológus az Adevărulnak arra emlékeztetett, hogy Nicușor Dan aktivistaként és politikusként több száz, ha nem több ezer per részese volt. „Ezek túlnyomó többségét meg is nyerte – akár civil aktivistaként, akár politikusként, miután megalapította a Mentsétek meg Bukarestet Szövetséget. Csakhogy ezeket a pereket borzasztóan hosszú határidőkkel nyerték meg, nyilvánvaló ügyvédi csűrés-csavarások után, amelyek még olyanok számára is nyilvánvaló volt, akik nem tanultak jogot, és nem rendelkeztek hivatalos jogi képesítéssel” – magyarázta az elemző. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy Nicușor Dan a saját élményeiből kiindulva próbálja újragondolni az államhatalmi ágak közötti viszonyokat.

Óvatos az igazságügyi miniszter

Az államfő egyébként nem foglalt egyértelmű állást Radu Marinescu igazságügyi miniszter és Ilie Bolojan miniszterelnök között kialakult nézeteltérés kapcsán. Dan s stabilitás fontosságát hangsúlyozta. Az igazságügyi tárca szociáldemokrata vezetője kedden „csupán egy ötletcsomagnak” nevezte a Bolojan által bemutatott terveket. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre növelné, a nyugdíjukat pedig az utolsó bruttó bérük nyolcvan százalékáról az utolsó nettó fizetésük hetven százalékára korlátozná. 

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke arra emlékeztetett, hogy a taláros testület korábban legalább két vagy három olyan döntést hozott, melyek kimondják: nem lehet visszamenőleges hatályú törvényeket hozni. „Az évek során próbálták módosítani a bírák nyugdíjazási és bérezési rendszerét, de az alkotmánybíróság minden alkalommal elutasította a törvényjavaslatokat arra hivatkozva, hogy azok visszamenőleges hatályúak, és korábban megállapított dolgokra vonatkoznak. Természetesen az alkotmánybíróságnak nem kötelező figyelembe venni ezeket a döntéseket, de nagyon nehéz eltérni tőlük, mert létezik egy korábbi bírósági határozat, amely kimondja, hogy egy alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályi megoldást nem lehet más törvényben ismét bevezetni” – hangsúlyozta Zegrean az Euronewsnak. 

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elnökével, Elena Costachével készült interjú itt látható: