Trükköznek a profittal a nagy cégek – sokkal nyereségesebbek a kis- és középvállalkozások

A leghatékonyabb kiskereskedő Romániában a Dedeman, ahol 100 lej bevételből 16 lej a tulajdonos zsebébe vándorol, nyereség formájában.

Az energiatermelés a leginkább nyereséges ágazata a hazai gazdaságnak, legalábbis a 2019-es eredmények alapján. Az ezer legnagyobb romániai vállalat közül a szélenergia-termeléssel foglalkozó Verbund Wind Powernek volt a legnagyobb, 68 százalékos nettó haszonkulcsa, 281 millió lejes árbevétel mellett 190 millió lej nyereséget ért el. A második helyre, 66 százalékos haszonkulccsal, szintén egy szélerőművet működtető cég, a Tomis Team került.

Az állami tulajdonban levő energetikai vállalatok szintén jól teljesítettek: a vízenergiát termelő Hidroelectrica esetén 100 lej árbevételből 33 lejt tett ki a profit, a cernavodai atomerőművet működtető Nuclearelectrica haszonkulcsa 22, a Romgazé pedig 21 százalékos volt. A fosszilis tüzelők kitermelésére és kiskereskedelmi forgalmazására szakosodott OMV Petrom 16 százalékos haszonkulcsot ért el 2019-ben.A Dedeman sokkal eredményesebb a multinacionális áruházláncoknál / Fotó: Facebook/Dedeman

A kiskereskedelemben a legnagyobb hazai kézben levő magáncég érte a legjobb eredményt, messze megelőzve a multikat. A barkácsáruházakat üzemeltető Dedemannak 2019-ben 8,2 milliárd lej volt az árbevétele, a nettó profit pedig 1,3 milliárd lejt tett ki, ami 16 százalékos nyereségkulcsnak felel meg. A bákói cég első számú konkurensének számító Leroy Merlin haszonkulcsa csak 9 százalék volt, a Hornbachnál 2 százalék, míg a Brico Depot áruházak tulajdonosa, a Bricostore 842 millió lej árbevétel mellett közel 50 millió lej veszteséget könyvelt el.

A multik gyengén muzsikálnak

A Dedeman az általános fogyasztási javakat forgalmazó áruházláncokat is lepipálja a nyereségesség tekintetében. Az ágazat éllovasa a Kaufland, 7 százalékos nyereségkulccsal, majd a Lidl és a Mega Image következik 5, illetve 4 százalékkal. A Carrefour nyereségkulcsa 2, az Auchané pedig 0,5 százalék volt 2019-ben, a Cora és a Profi pedig veszteségesek voltak.

A multinacionális áruházláncokat gyakran vádolják azzal, hogy a cégcsoporton belüli átszámlázással mesterségesen felduzzasztják a kiadásokat, hogy ezáltal csökkentsék a profitot, illetve az utána fizetendő társasági adót. Ebben minden bizonnyal van igazság, azonban az adatok azt mutatják, hogy a belföldi tőkéjű kiskereskedelmi nagyvállalatok többségének a nyereségkulcsa sem nagyobb, mint a multiké. A legnagyobb román áruházláncot a szatmári Unicarm működteti. A Vetésen bejegyzett cég 2019-es árbevétele 141 millió lej, nyeresége 5,3 millió lej volt, ami 3,7 százalékos nyereségkulcsot jelent.

Ennél is kevésbé hatékony a szintén román kézben levő Altex és Flanco, melyek elektronikai és elektromos termékeket forgalmazó áruházláncokat üzemeltetnek. Előbbi 5 milliárd lej árbevétel mellett termelt 123 milliós profitot, utóbbinál 1,07 milliárd/22 millió az arány. Ez azt jelenti, hogy az Altex nyereségkulcsa 2,46, a Flancoé pedig 2,05 százalék.

Az átlagos nyereségkulcs 6 százalék

Ugyanakkor tény, hogy az 1 000 legnagyobb romániai vállalat a nyereségesség tekintetében elmarad a gazdaság egészének átlagától, márpedig ezek között is többségben vannak a multik. A Top 1 000-ben szereplő cégek adták két éve a hazai gazdaság teljes árbevételének a 46,8 százalékát. A munkavállalóknak kevesebb mint 25 százaléka dolgozik ezeknél a vállalatoknál, ami alapján logikusnak tűnne, hogy az átlagnál nyereségesebbek legyenek.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A valóság azonban más. A hazai gazdaságban az átlagos nyereségkulcs 6 százalék, az ezer legnagyobb vállalat esetében azonban csak 3,6 százalék. A felső ezerhez nem tartozó cégek nyereségessége 8,1 százalékos, tehát két és félszerese a gazdaságot uraló nagyvállalatokénál.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?