Közép-Erdélyre és a Partiumra is kiterjesztené az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a két éve indított Kétnyelvűséget a kereskedelembe mozgalmat, amellyel arra ösztönzik az üzleteket, hogy használják a magyar nyelvet is a vásárlókkal való kommunikációban – jelentette ki szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Sándor Krisztina.

Az EMNT ügyvezető elnöke a kereskedelmi kétnyelvűséget népszerűsítő kampányuk elmúlt két évének eredményeit, tapasztalatait összegezte. Elöljáróban megjegyezte, a járvány kissé visszafogta a lendületüket a tavalyi évben. Emlékeztetett, hogy a mozgalomnak főként a multinacionális cégek és vállalatok, elsősorban kisebb-nagyobb székelyföldi boltok a célpontjai. Az elmúlt időszakban több olyan kiskereskedelmi vállalkozást is megkerestek, akik nem, vagy nem kellőképpen használták a magyar nyelvet üzleteikben.

Kapcsolódó

Tizenkét erdélyi településen „tanul meg magyarul” egy népszerű üzletlánc

Az üzletlánc az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felhívására lépett, amely áprilisban hirdette meg a kereskedelmi kétnyelvűséget népszerűsítő kampányát. 

kétnyelvűség EMNT kereskedelem

Sándor Krisztina beszámolója szerint a mozgalom részleges sikereket ért el. Ennek egyik oka, hogy a kereskedelem sokkal dinamikusabb, mint az állami szféra, ezért folyamatos odafigyelést igényel. "Folyamatosan nyílnak kisebb-nagyobb boltok Székelyföld különböző városaiban, így folyamatosan tetten érhető a magyar nyelv háttérbe szorulása" – magyarázta az EMNT ügyvezető elnöke.

Sándor Krisztina emlékeztetett arra is: kampányuk tulajdonképpen érzékenyíteni hivatott a magyar közösséget arra, hogy a kereskedelmi szférát közös erővel rávegyék a magyar nyelv használatára. Mint mondta, a kereskedelemre nem vonatkozik nyelvhasználatot szabályozó törvény, viszont a tapasztalataik szerint az üzleti szféra azonnal reagál.  "Ha van erre igény, a kereskedelem igyekszik a vevők igényeit kielégíteni" – magyarázta az ügyvezető elnök.

Tapasztalataik szerint a multinacionális cégek többségében az üzletvezetőn múlik, milyen mértékben és minőségben van jelen (ha egyáltalán jelen van) a magyar nyelv az adott boltban. Ha az üzletvezetőt nem sikerül rávenni a vásárlókkal való magyar nyelvű kommunikációra, akkor az üzletlánc regionális vezetőit próbálják meggyőzni erről. "Előbb-utóbb valamelyik szinten találkozunk egy olyan fajta nyitottsággal, amely változást idézhet elő az adott boltban" – részletezte Sándor Krisztina.

Az EMNT felhívást intézett a magyar vásárlókhoz, hogy segítség a mozgalmat a céljai elérésében. "Semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy nyitott szemmel járjunk, és ha olyan helyen fordulunk meg, ahol többségében magyarok élnek, nézzük meg, hogy használja-e az illető kereskedő vagy multinacionális vállalat az üzletben a magyar nyelvet, ha igen, milyen mértékben” – magyarázta, hozzátéve, hogy fényképeket is várnak a mozgalom Facebook-oldalára. Az észrevételeket a ketnyelvuseg@emnt.org e-mail címre is el lehet küldeni, a szervezet pedig az igények alapján, névvel vagy név nélkül, megosztja ezt a közönséggel a közösségi oldalán.

Sándor Krisztina közölte azt is: a mozgalom Székelyföldre összepontosít, de tervezik kiterjeszteni Közép-Erdélyre és a Partiumra is, mivel ezekben a régiókban is jelentős hiányosságok vannak a kereskedelemben a magyar feliratok terén.