Az cél az, hogy 45 000 székelyföldi magyar gazda megmaradjon és meg tudja őrizni a földet, mondta Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szombaton a maksai Benke-kúriában megszervezett gazdafórumon.

Hétvégén Háromszéken gyűlt össze a székelyföldi gazdatársadalom színe-java. A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumát harmadik alkalommal szervezték meg.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének 195 közbirtokosságokkal, szövetkezettel, helyi gazdaszervezettel működik együtt, illetve kialakították a székelyföldi falugazdász hálózatot, sorolta Becze István. Hozzátette: Kovászna és Hargita megyében a Bio Székelyföld program részeként több mint 300 gazda 15 000 hektár földterület biominősítését indította el, és ez alapján 2 millió euróval több területalapú támogatást kapnak. A www.szekelygazda.ro oldalon már 745 fiatal székelyföldi gazda regisztrált és részesül szakmai vagy pályázati támogatásban.

„Minél több családnak biztosít megélhetést a vidék, annál erősebb Székelyföld! Tíz év közös munkájának eredményeként a gazdák ismét hisznek a jövőjükben: völgymenetből hegymenetbe fordítottuk a jövőnket” – mutatott rá köszöntőjében Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat elnöke szerint Székelyföldön elsöprő mértékben a székelyeké a föld és az erdő, a térségben 1 millió hektár mezőgazdasági terület és 500 ezer hektár erdő, valamint ugyanennyi gyepes terület van magánkézben. A székely gazdák eredményeiben a magyar kormány nemzetépítő politikája is benne van, mutatott rá Tamás Sándor, aki szerint a kis és közepes gazdák problémája az értékesítés, ezért arra kérte a magyar kormányt, hogy támogassa agráripari parkok létesítését a három székelyföldi megyében.

A magyar Agrárminisztérium, Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának osztályvezetője, Torda Márta rámutatott, hogy élő magyar-magyar kapcsolat alakult ki, és az agrárminisztérium szoros kapcsolatot tart fenn a külhoni agrárszervezetekkel annak érdekében, hogy Székelyföld tovább erősödjön. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke leszögezte: Magyarország nem segít, hanem együttműködő partnerként támogatja a külhoni gazdákat, ennek eredményeképpen olyan erőtér alakult ki a Kárpát-medencében, amelyben mindenki segíti a másikat.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter arra mutatott rá, hogy sem a székelyföldi gazdáknak, sem környezetvédelmi szempontból nem felel meg a román mezőgazdasági tárca által összeállított vidékfejlesztési program, ezért kemény meccs következik, hogy ki tudják harcolni a legjobb változatot.

Kelemen Hunor miniszterelnök helyettes, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy keresik a megoldásokat a koronavírus járványt és az ukrajnai háborút követő gazdasági válság hatásainak enyhítésére. Rámutatott: meg kell erősíteni a partnerséget a magyar kormánnyal. Rajtunk nem fog múlni, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség nyerje a választásokat, mert Erdélyben akinek magyar állampolgársága van és szavazni fog, az rájuk voksol, mondta Kelemen Hunor.

A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumának zárásaként ösztöndíjakat adtak át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) sepsiszentgyörgyi agrármérnöki szakának hallgatóinak: Cserey Zoltánnak, Csősz Albert Sándornak és Sebestyén Istvánnak, majd oklevéllel köszönték a gazdáknak, akik részt vettek a Magyarok Kenyere programban.