A háromszéki Zágonban tartott csütörtöki tanácskozásukon a Kovászna, Hargita és Maros megyei gazdaszervezetek és közbirtokosságok képviselői megalakították a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumát. 

A zágoni találkozón több mint ötven gazdaszervezet és közbirtokosság vezetője vett részt. Elhatározták: az egyeztető fórum konzultatív szerepet tölt majd be a székelyföldi gazdatársadalomban. Állandó bizottságába augusztus 20-ig mindhárom megye ágazatonként egy-egy tagot nevesít. Jelen lesznek a testületben a szarvasmarha-tenyésztők, juh- és kecsketenyésztők, sertéstenyésztők, méhészek, erdészek és vadgazdálkodással foglalkozók, növénytermesztők, zöldség-gyümölcs termesztők, kertészek, gyógynövény termesztők, biotermelők, valamint a mezőgazdasági szakoktatási intézmények képviselői. 

"Székelyföldet nem csak a hagyományok, a közös múlt, de a közös mezőgazdaság, erdőgazdálkodás lehetőségei is összekötik, és ezeket a lehetőségeket csak összefogva tudjuk kihasználni" - mondta Becze Istvánt, a nemrég bejegyzett Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke azt hangoztatta: "azé a föld, aki megműveli, és addig lesz Székelyföld a székelyeké, amíg megművelik". Tamás Sándor a székelykeresztúri, csíkszépvízi és kézdiszéki tejszövetkezetek megalakulásának a példáját említve kijelentette: "ha van összefogás, tudjuk diktálni az ütemet, amihez a nagy felvásárlóknak is muszáj igazodniuk".  

Péter Ferenc, Maros megyei önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta, hogy az összefogás mellett a hatékonyság növelése is követelmény a gazdálkodók számára. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke többek között arról szólt, hogy Székelyföldön a mezőgazdaságban dolgozik a legtöbb ember, és ha ezen a területen sikerül jó példát felmutatni, más ágazatokban is lesz előrelépés. 

Tóth László, csíkszeredai főkonzul Magyarország kormánya nevében köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta: ahol stabilitás és egység van oda szívesebben megy a szakma, és támogatást is könnyebb szerezni.