Tavaly 6,3 milliárd értékű importból származó élelmiszerrel kellett kipótolni a hazai termelést.

Tovább nőtt tavaly Románia élelmiszerkülkereskedelmi deficitje, írja a Ziarul Financiar (ZF). Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerintb 2023-ban az élelmiszerimport értéke 6,3 milliárd euróval haladta meg az exportét. Ez 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mérleghiányt.

A ZF által elemzett 15 termékkategória közül egyetlen egynél, a növényi/állati olajoknál és zsíroknál jelentkezett bevételi többlet 150 millió euró értékben. Ez főleg annak tudható be, hogy Románia az Európai Unió legnagyobb napraforgótermesztője, s az országban aktív több multinacionális feldolgozó vállalat.

A legnagyobb, 1,212 milliárd eurós deficit a hús terén keletkezett. Tavaly 1,535 milliárd euró értékű húst importáltunk, miközben az export mindössze 323 millió eurót tett ki. 2021-ben még csak 738 millió euró volt a húsból származó külkereskedelmi mérleghiány, tehát két év alatt a duplájánál is nagyobbra nőtt. Ennek az első számú oka az afrikai sertéspestis, ami megtizedelte a hazai állományt.

A második legnagyobb, 848 millió eurós deficittételt a gyümölcsök jelentik. Ez részben érthető, mivel sok népszerű gyümölcs (narancs, banán, grapefruit, kiwi, mandarin stb.) nem terem meg Romániában. Az érem másik oldala az, hogy nálunk őshonos gyümölcsökből (alma, szőlő, eper stb.) is jelentős mennyiséget importálunk.

A tej, a tejtermékek és a tojás, illetve a zöldségek is komoly összeggel, 683 millió, illetve 623 millió euróval járultak hozzá a tavalyi deficithez. A zöldségféléket illetően ennek az oka az, hogy Romániában roppant kicsi a tárolási és hűtési kapacitás, ezért a belföldi termelés jószerivel csak a szezonban képes fedezni a fogyasztást. A gabonakészítmények 516, a különféle élelmiszeripari termékek 492, a feldolgozott zöldség és gyümölcs pedig 491 millió euróval járult hozzá a csillagászati összegű külkereskedelmi mérleghiányhoz.

A kávé, tea és fűszerek kategória 359 millió eurót tett hozzá a deficithez, míg a kakaó és a kakaós termékek 334 millióval. A halimport 294 millió euróval haladta meg az exportot, a hús- és halkészítmények terén pedig 145 millió euró volt a külkereskedelmi egyenleg hiánya, más állati eredetű termékekből pedig 57 millió euró. A malomipari termékek 59 millió euróval járultak hozzá a deficithez.

„Sokkal nagyobbak a költségeink más országokhoz képest. Nem versenyezhetünk Törökországgal a paradicsomot illetően, amihez ott nincs szükség fűtésre. Nem tudjuk felvenni a versenyt Moldáviával vagy Ukrajnával, ahol a munkaerő kb. feleannyiba kerül, mint nálunk. (…) Engem nem hagynak, hogy bizonyos növényvédő szereket használjak, azonban szabad importálni a növényeket, melyeket ezekkel az EU-ban betiltott szerekkel kezelték” – nyilatkozta a ZF-nek Dan Mitre, a 100 hektár gyümölcsössel rendelkező Kolozs megyei Ferma Steluța ügyvezetője.