Egyetlen év alatt 1 milliárd euróval nőtt az élelmiszer-külkereskedelmi mérleghiány, már 6 milliárd euró közelében jár.

Távolról sem tudunk annyi élelmiszert termelni az országban, mint amennyit elfogyasztunk, ráadásul a hiányzó mennyiség évről-évre nő, írja a Ziarul Financiar. Románia főleg feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket és előállatot exportál, az import zömét pedig élelmiszeripari termékek teszik ki.

Tavaly 1,28 milliárd euró volt a deficit a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme terén, azonban ha nem vesszük figyelembe az élőállattal, gabonával és olajos magvakkal folytatott kereskedelmet, akkor a hiány értéke 5,9 milliárd euró. Ez 1 milliárdos növekedést jelent az előző évhez képest, míg 2018-hoz viszonyítva 2,2 milliárd euróval gyarapodott a deficit. Ez utóbbi 60 százalékos növekedést jelent.

Az import legfontosabb tételeit a disznóhús, a tejtermékek, a tojás, a méz és a zöldségfélék jelentik. A helyzet a sertéshús tekintetében a legtragikusabb. A hatóságoknak hat évvel az afrikai sertéspestis megjelenése után sem sikerült megfékezniük a járványt, ami miatt a hazai állomány drasztikusan lecsökkent, a belföldi termelés pedig a fogyasztásnak már csak a 20 százalékát fedezi.

Tavaly 291 ezer egyeddel csökkent a hazai állomány. Jelenleg már csak 3,3 millió disznó röfög a romániai ólakban, ami a felét sem éri el a 2006-os létszámnak. Az állomány 60 százaléka háztáji gazdaságokban van. Tavaly a vágások mennyisége élősúlyban 438 ezer tonna volt, 11,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az élelmiszeripar gyenge teljesítményéhez minden bizonnyal hozzájárul, hogy az ágazati átlagbér roppant alacsony. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint áprilisban 3641 lej volt a nettó átlagfizetés az ágazatban. Ennél csak két iparágban fizetik rosszabbul a dolgozókat, a bútorgyártásban (2871 lej), valamint a textil- és cipőiparban (2645 lej). Ezzel szemben a papíriparban 4053 lej, a  vegyiparban 4346 lej, az italgyártásban 4683 lej, a kohászatban 4981 lej, a gyógyszeriparban 5034 lej, az autógyártásban 5426 lej, a dohányiparban 7583 lej, a kőolajiparban pedig 10 283 lej. Az ágazatban 151 ezren dolgoztak tavaly, s krónikus munkaerőhiánnyal küzd.

„Az alacsony élelmiszeripari bér egy paradoxon, ami elbátortalanítja az új generációkat, hogy ezen a területen képezzék magukat. Az élelmiszeriparban egy gyárigazgató, akinek menedzseri kompetenciái is vannak, 5 és 9 ezer lej között keres, míg egy mérnök 3-4 ezer lejt. Más ágazatokban sokkal jobban lehet keresni” – nyilatkozta Marius Ogrezeanu, az Agribusiness Job munkaközvetítő cég alapítója.