Romániában 0,45 hektár mezőgazdasági terület jut minden egyes lakosra, míg a legtöbb EU-tagállamban 0,3 hektárnál kevesebb.

Romániában 13,5 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, ebből 8,6 millió hektár szántóföld, derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat 2021-es adataiból. Nálunk 0,45 hektár jut minden egyes lakosra, hozzávetőleg ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, melynek 157 millió hektár mezőgazdasági területe és 332 millió lakosa van.

A mezőgazdasági terület/lakosság hazai aránya lényegesen magasabb az Európai Unió átlagánál, s a mezőgazdaság terén élenjáró tagállamoknál is sokkal jobban állunk. Franciaország 18 millió hektárt hasznosít mezőgazdaságilag, ami azt jelenti, hogy egy lakosra 0,27 hektár jut. Lengyelországban 0,3 hektár/fő az arány, Spanyolországban 0,25, Németországban pedig 0,14. Utóbbi három országban a mezőgazdaság kb. 11 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt.

Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló földterület tekintetében roppant kedvező helyzetben van, Románia fényévekre van attól, hogy megtermelje a belföldi piac számára elegendő élelmiszert. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmének terén a tavalyi deficit 5,6 milliárd eurós volt, ami, figyelembe véve a környezeti adottságokat, katasztrofális mérleg.

Ezt a horribilis külkereskedelmi hiányt úgy sikerült összehozni, hogy Románia az EU legnagyobb napraforgó- és kukoricatermesztője és exportőre, a búza tekintetében pedig a negyedik helyen áll. A nagy problémát a mezőgazdasági termékek feldolgozása és a disznóhús jelenti. Ez utóbbiból közel 1 milliárd euró értékben importáltunk tavaly.

A Falusi Beruházások Finanszírozási Ügynökségének (AFIR) adatai szerint 2014 és 2020 között 450 millió euró volt a mezőgazdasági termékek feldolgozását célzó beruházásokra folyósított támogatások értéke. Ez éves szinten kb. 65 millió euró, ami nem éppen egetverő összeg. Ennél is nagyobb probléma, hogy a pénz egy résézt nem életképes beruházásokra költötték.

„Sok politikus és a mezőgazdasági szövetkezetek sok képviselő hangoztatja, hogy a román mezőgazdaságnak integrációra, feldolgozásra és hozzáadott értékre van szüksége, ami kezd egy rögeszmévé válni. Sok kezdeményezést láttam kis-, közép- és nagyvállalkozók részéről egyaránt, s az én tanácsom az, hogy mielőtt belevágnának, nézzenek szét a polcokon, hogy lássák, mire van szükség” – nyilatkozta a Ziarul Financiar (ZF) gazdasági napilapnak Florin Cosntantin, a mezőgazdaságra specializálódott AGXecutive tanácsadó cég alapítója.

Elmondása szerint a mezőgazdasági vállalkozók szakmai képzettségének a tekintetében Románia utolsó helyen áll az Európai Unióban, ami nagyban kihat az ágazat teljesítményére.

„A beruházók lelkesek, üzemeket hoznak létre sok pénzből, de nem figyelnek az üzleti részre, s egy olyan területen próbálkoznak, ahol nincs tapasztalatuk, ahol komplex szakértelemre lenne szükség. Ha ez hiányzik, akkor olyan terméket állíthatnak elő, melyet nem tudnak megfelelően promoválni, nem tudnak értékesíteni a modern kiskereskedelemi hálózatokban. (…) Kevesen vannak azok, akik csak azt követően fektetnek a feldolgozásba, hogy meggyőződtek a boltokban uralkodó realitásról, hogy látták volna, kik a versenytársak, milyen árakkal dolgoznak, mit igényelnek a fogyasztók. Kár, mert ez után a kiábrándító élmény után sokan csalódottan fordítanak hátat a feldolgozásnak, de tudniuk kell, hogy mindig a vásárló a király” – állítja a szakember.

Daniel Buda, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának az alelnöke is arra hívja fel a figyelmet, hogy a támogatásokat gyakran értelmetlenül költik el. „Gyakran nem látjuk az összképet, fejetlenül járunk el. Erre jó példa a paradicsomtermesztőket segítő program. De mit csinálunk a megtermelt paradicsommal? Hol dolgozzuk fel? Otthagyjuk a földeken természetes talajjavítóként, mert úgyis ez a divat?” – nyilatkozta Buda a ZF-nek.  

Ennek ellenére az ágazatban hatalmas potenciál rejlik, s pénzügyi forrásokból sincs hiány, az elkövetkező hétéves ciklusban ugyanis 20 milliárd euró áll rendelkezésre uniós alapokból.