Alapélelmiszerekből sem tudunk eleget előállítani.

Románia az ötödik legnagyobb, 13,5 millió hektárnyi mezőgazdasági termőterülettel rendelkezik az Európai Unióban, azonban egyre nagyobb mértékben élelmiszerimportra szorul. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) tanulmánya szerint csupán gabonából, káposztából és birka-, valamint kecskehúsból termelünk a hazai fogyasztást meghaladó mennyiséget.

Búzából és rozsból 2020-ban 65,2 százalékkal termett több, mint amennyire a belső piacon szükség volt, kukoricából 51,2, káposztából 0,5, birka- és kecskehúsból pedig 12,2 százalékkal. Az összes többi mezőgazdasági termékből importra szorulunk. Tojásból 2015-ben még önellátóak voltunk, 2020-ban azonban a kereslet 2,5 százalékát behozatalból fedeztük, bár időközben az egy főre eső fogyasztás évi 13,1 kg-ról 11,8 kg-ra csökkent.

Az INS adatai azt mutatják, hogy míg 2015-ben az elfogyasztott sertéshús 70 százaléka hazai termelőktől származott, 2020-ra ez az arány 55,3 százalékra csökkent, jelenleg pedig minden bizonnyal még kisebb. A cukor tekintetében sokkal drámaibb változás ment végbe. 2015-ben a termelés még 0,6 százalékkal meghaladta a fogyasztást, 2020-ban azonban már csak a 34,9 százalékát fedezte.

Az étolaj terén 16 százalék az importból származó termékek piaci részesedése, a vajnál pedig 55,2 százalék.

2015-ben a tejtermékek 93,1 százalékát állították elő idehaza, rá öt évre már csak a 86,4 százalékukat. Hasonló folyamatok játszódtak le a zöldségfélék tekintetében is: a paradicsomnál az import aránya öt év alatt 26,1 százalékról 29,6-ra nőtt, a hagymánál 17,5-ről 20,35-re, a hüvelyeseknél pedig 20-ról 24,2-re. Átlagban a zöldségek 18 százaléka származott importból 2020-ban.

A gyümölcsök terén az arány sokkal rosszabb, 31,5 százalék volt. Leginkább a barack és a nektarin rontják a statisztikát, ezekből a keresletnek mindössze 18 százalékát termeljük meg az országban. Az almának 86,8, a meggynek és cseresznyének 92,6, a szőlőnek pedig 92,7 százaléka származik hazai termelőktől.