Pro Infrastructură: egyetlen PNRR-s vasútfejlesztési beruházás sem fog időben elkészülni
A Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonalon van olyan szakasz, ahol még hozzá sem fogtak a munkához.
Felpörgött tavaly a sztrádaépítés tempója az országban, a vasút terén azonban nem sok jó történt. A beruházások a korábbi években megszokott csigalépésben haladtak 2024-ben, írja Facebookon közzétett elemzésében a Pro Infrastructură Egyesület. A sík- és dombvidéki sztrádaszakaszok esetében a munkálatok átlagban havi 3-4 százalékot haladnak, aminek eredményeként 2-3 év alatt készülnek el.
A vasútfejlesztések sokkal lassúbbak, az átlagos előrelépés mindössze évi 5-8 százalék. „Az eredmény: a projektek a Kürtös és Brassó közti 12 szakasz mindegyikén 7-10 évet vesznek igénybe, kivitelezőtől függetlenül” – olvasható az elemzésben.
A Maros völgyében, Hunyad és Arad megyében folyó korszerűsítések során egyetlen szakaszon sem sikerült a teljes beruházás munkamennyiségének 8 százalékánál többet elvégezni 2023 októbere és 2024 novembere között. Apáca és Kaca között sokkal jobban, kb. havi 2 százalékot haladtak, de 4 év után még mindig csak 43 százalékon állnak, ami miatt elveszett a több százezer eurós uniós finanszírozás.
„Meg fogjuk tudni csinálni a Brassó-Segesvár vasutat a központi költségvetésből megszorításos időkben?” – teszi fel a kérdést a nagy infrastrukturális beruházásokat monitorozó civil szervezet. A gondokat tetézi, hogy az ürmösi és a homoródi alagúton dolgozó négy TBM fúrógép közül három elakadt váratlan műszaki problémák miatt.
Nem haladt a munka a Kolozsvár-Nagyvárad és Arad-Karánsebes vasútvonalaknak az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplő nyolc szakaszán sem. Legjobban az Egeres-Kissebes szakasz teljesített, havi 2,3 százalékos haladással, azonban váratlan akadály merült fel, mivel a Művelődési Minisztérium még nem bocsátotta ki az engedélyt a kissebesi állomás felújításához. Az Élesd-Kissebes szakaszon el sem kezdődtek a munkálatok, ugyanis a kivitelező nem kapta meg az építési engedélyt.
Túl nagy feladat
„Lényegében egyetlen PNRR-s szakasznak sincs esélye arra, hogy időre elkészüljön. (…) Egyértelmű, hogy a 160 km/órás sebességre való korszerűsítés túl nagy feladat a CFR, a közlekedésügyi tárca és a kormány számára” – vonja le a következtetést a Pro Infrastructură. Ez hatalmas pénzösszeg elvesztését vonja majd maga után. A Kolozsvár-Nagyvárad vonal korszerűsítésére 9,369 milliárd lejt irányzott elő a kormány, amiből 5,585 milliárd lej volna az uniós finanszírozás, ha a munkálatokat sikerülne határidőre befejezni. Az Arad-Karánsebes vonalon ennél is nagyobb a tét, 1,77 milliárd euró.
A beruházások nem csak a kivitelezők hibájából haladnak döcögősen, gyakran a hatóságok hátráltatják azokat. Az Arad megyei battucai alagút mellett 5 évbe került néhány fa kivágásának az engedélyezése. Marosnémetinél több mint 6 évet állt a beruházás a régészeti feltárás miatt, Varadiánál hetet. Ugyancsak Marosnémetinél 6 évnél többe telt egy nagyfeszültségű vezeték elköltöztetése, egy Brassó megyei híd szaktanulmányának az elkészítése pedig négy évbe.
A civil szervezet szakértői szerint ennek a hozzállásnak egyszerű a magyarázata. „Minden illetékes intézmény úgy kezeli a vasutat, mint a politikusok: a közlekedési infrastruktúra Hamupipőkéjeként. Mikor látták utoljára Grindeanu minisztert egy vasúti építőtelepen? Mit tett ő azért, hogy megoldja a vasút gondjait?” – áll a szakértők által készített elemzésben.
A járműpark tekintetében is kiábrándító eredményekkel zárult a tavalyi év. A vasúti reformért felelős hatóságnak (ARF) mindössze két elektromos szerelvényt sikerült beszereznie tavaly, az egyik el is romlott egy nappal azután, hogy forgalomba állították. A Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében Románia szerelvények tömkelegét vásárolhatta volna, azonban szinte az egész pénz elúszott az ARF inkompetenciája miatt.
Mindezek fényében nem csoda, hogy 2024-ben a vasúti utasforgalom 4, az áruszállítás volumene pedig 11 százalékkal csökkent. Egyértelmű, hogy a trend idén is folytatódni fog, ugyanis a CFR Călători az év elején bejelentette, hogy járatainak 25 százalékát megszünteti.
Kapcsolódó
A kisiklott vonatok száma ellenben nő, aminek az oka az elavult infrastruktúra. „Mostanáig főleg tehervonatok siklottak ki. Lehet, hogy amikor majd egy utasokkal teli szerelvény siklik ki, ráébrednek a valóságra a közúti álmokban elmerült politikusok is” – zárja elemzését a Pro Infrastructură.
CSAK SAJÁT