Az első öt hónapban közel 1,4 milliárd köbméter orosz gázt vásároltunk, tavaly egész évben 1 milliárdot.

Az utóbbi években megszokottnál hidegebb tél, a hűvös tavasz és a gazdaságnak a vártnál lendületesebb talpra állása miatt 9 százalékkal volt nagyobb a gázfogyasztás az év első öt hónapjában, mint 2020 azonos időszakában. Önmagában ez egy többé-kevésbé semleges statisztikai adat lenne, azonban két negatív információ társul hozzá. Az év eleje óta jelentős mértékben nőtt a földgáz világpiaci ára, Románia pedig egyre inkább rá van szorulva az importra.

A Közép-európai Gázelosztó Központ  (CEGH) bécsi gáztőzsdéjén az év elején 17 euró volt az 1 MWh energiának megfelelő gázmennyiség ára, június első napjaiban 25 euró fölé kúszott, jelenleg pedig már 32 eurónál jár. Ez közvetlenül érinti a hazai fogyasztókat, mivel a belföldi igények kielégítésében egyre nagyobb szerep jut az importnak.

Kapcsolódó

„Ha két-három éven belül nem kezdődik el a fekete-tengeri földgázkitermelés, akkor soha”

A szakemberek szerint a beruházók versenyt futnak az idővel.

Neptun Deep OMV Petrom fekete-tengeri földgáz

Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) adatai szerint februárban a fogyasztásnak még csak 19 százalékát fedeztük importból, az első öt hónap viszonylatában azonban ez az arány 22 százalékra nőtt. Az import több mint 60 százaléka Bulgárián keresztül, a TurkStream vezetéken keresztül érkezett. Ezt tavaly adták át, megépítésének az volt a célja, hogy az orosz gáz Ukrajna megkerülésével, a Fekete-tengeren és Törökországon át juthasson el Európába.

A Transgaz tájékoztatása szerint január 1. és május 31. között kb. 6,3 milliárd köbméter gázt fogyasztottunk. Az import mennyisége 24 százalékkal haladta meg a tavalyit, vagyis a fogyasztásnál sokkal gyorsabban nőtt, közel 1,4 milliárd köbmétert tett ki. Ennek az oka az, hogy a hazai termelés csökkent, a Romgaznál 4, az OMV Petromnál pedig 10 százalékkal.

Van saját gázunk, mégis drága

Bár Románia az Európai Unió második legnagyobb földgáz kitermelője, Hollandia után, a hazai ipari fogyasztók többet fizetnek érte, mint a tagállamok többségében. Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az 1 kWh energia előállításához szükséges ipari földgáz ára 0,0185 euró volt. Az ipari fogyasztók ennél olcsóbban jutottak gázhoz 16 tagállamban, köztük Svédországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Luxemburgban, Írországban, Dániában és Finnországban. A legolcsóbb Litvániában volt a gáz, a legdrágább pedig Horvátországban, előbbiben 0,0127 euró/kWh volt az átlagára, utóbbiban 0,0222. Ez nem a fogyasztói ár, hanem a gáz ára, amire még rájön az adó.

Románia elméletileg képes lenne fedezni fogyasztásának több mint 90 százalékát, azonban az elmúlt években az import aránya egyre nőtt. Ez a folyamat 2018-ban kezdődött, amikor a Dăncilă-kabinet a 114-es sürgősségi rendelettel maximalizálta az energiaárakat. Ennek hatására a fő hazai kőolajipari vállalatok jelentősen visszafogták a földgáz kitermelést, szabad teret adva a drága orosz gáznak. Az Orban-kormány tavaly módosította a szóban forgó rendeletet.

A Romgaz adatai szerint tavaly 12 milliárd tonna földgázt használtunk fel, ebből 1 milliárd volt az orosz import, ami a fogyasztás 8 százalékát fedezte. Răzvan Nicolescu korábbi energetikai miniszter, az Európai Technológiai és Innovációs Intézet vezetőtanácsi tagja arra számít, hogy néhány éven belül a hazai gázpiacon az import aránya 30 százalékra nőhet. Más szakemberek 40 százalékos arányt is elképzelhetőnek tartanak.

Nem szükségszerű, hogy ez bekövetkezzen, mivel Romániának 200 milliárd köbméterre becsült földgáztartaléka van a Fekete-tengerben. Kérdés, hogy sikerül-e kimozdítani a holtpontról az évek óta stagnáló beruházást.