Meglehet, hogy még jó ideig a föld mélyében marad a 200 milliárd köbméteres készlet, mivel az OMV Petrom is elállhat a beruházástól.

Nagy reményeket fűz Románia a Fekete-tenger alatt található földgázkészletek kiaknázásához, ám egyre inkább úgy néz ki, beláthatatlan időre kitolódik az évek óta húzódó projekt indulása. A Neptun Deep elnevezésű projekt keretében a világ egyik vezető kőolajipari vállalata, az Exxon Mobil és az OMV Petrom társult a mélytengeri készletek kiaknázására.

Kapcsolódó

Fekete-tengeri földgázlelőhely: most már biztosan halasztják a megállapodásokat

Csak 2021-be folytatódnak a tárgyalások arról, hogy a Romgaz állami gázvállalat is részesedést szerez-e a fekete-tengeri Neptun Deep gázlelőhelyben - jelentette ki Adrian Volintiru, a Romgaz vezérigazgatója.

offshore törvény fekete-tengeri földgáz Romgaz

Ezek mennyiségét 200 milliárd köbméterre becsülik, melynek legnagyobb hányada a Neptun Deep földgázmezőben található. Az Exxon azonban 2019-ben bejelentette, hogy kiszáll, mivel elégedetlen volt a kiaknázás pénzügyi feltételeivel, amit az akkori PSD-kormány 114/2018-as sürgősségi rendelete és a szintén 2018-ban elfogadott offshore-törvény határozott meg. A kifogásolt sürgősségi rendeletet időközben visszavonták, az offshore-törvény módosítása pedig napirenden van.

Mindezek ellenére teljesen valószínűtlen, hogy az amerikai óriásvállalat meggondolja magát, mivel súlyos válságban van. Hét éve még az Exxon Mobil volt az USA legértékesebb cége, 400 milliárd dollárral. Azóta a vállalat meredek lejtmenetben van, 2020 pedig egyenesen katasztrofális volt a számára, 20 milliárd dollárt meghaladó veszteséget könyvelt el.

Az Exxon piaci értékét már csak 190 milliárd dollárra becsülik. A cég menedzsmentje egy másik ágazati óriással, a Chevronnal való egyesülésben látja a válságból kivezető utat, meg is kezdődtek az ezirányú tárgyalások. Bár az OMV Petrommal létrehozott konzorciumban birtokolt 50 százalékos részesedésre egyelőre nem jelentkezett vevő, biztosra vehető, hogy az Exxon végleg hátat fordított a projektnek.

Nagy veszteség lenne

Az igazán rossz hír azonban az, hogy az OMV Petrom is belengette, elállhat a beruházástól. Rainer Seele, az OMV vezérigazgatója a közelmúltban még azt mondta, hogy a 114/2008-as sürgősségi rendelet visszavonásával valamelyest javult a projekt jogi és pénzügyi környezete , s az offshore-törvény módosítását követő egy éven belül a vállalat meg fogja hozni a végső döntést a beruházásról.

Február elején aztán, Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója, egy sajtótájékoztató során már élesebben fogalmazott: „Az offshore-törvény módosítására van szükség. Ha ez nem történik meg, nem az lesz a kérdés, mikor valósul meg a projekt, hanem az, hogy egyáltalán megvalósul-e. A meghiúsulása hatalmas veszteség lenne Románia számára”.

Ha ez bekövetkezne, akkor hosszú időre megfeneklene a Neptun Deep projekt. 2020 végén, még gazdasági miniszterként, Virgil Popescu jelenlegi energetikai miniszter kijelentette, hogy a Romgaz megvehetné az Exxon Mobil részesedését, mivel még az OMV Petromnál is nagyobb anyagi erőforrásokat tudna mozgósítani a projekt megvalósítása céljából. Az, hogy ez egy teljesen komolytalan kijelentés volt, nem csak abból látszik, az állami tulajdonban levő Romgaz a kisujját sem mozdította, hogy átvegye az Exxon helyét.

Az Altalajkincsek Országos Ügynökségének (ANRM) az igazgatója, Sorin Gal nemrég azt nyilatkozta: ahhoz, hogy el lehessen érni az évi 10 milliárd köbméteres kitermelést, legkevesebb 6-7 milliárd dolláros befektetésre lenne szükség. Bár a Romgaz tőkeerős cég, felettébb valószínűtlen, hogy belevágna egy ekkora beruházásba.  

10 év alatt 18 milliárd lej

Christina Verchere nem túlzott, amikor azt mondta, hogy a Neptun Deep projekt meghiúsulása hatalmas veszteség volna az ország számára. A Deloitte nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég számításai szerint a tengeri gázkészletek kiaknázásából 10 év alatt 18 milliárd lej folyna be az államkasszába, a teljes kitermelés pedig 26 milliárdot hozna. Ebben nem csak az az összeg van, amit a kitermelők közvetlenül fizetnének az államnak, hanem a közvetett, különféle adókból és illetékekből (jövedelemadó, áfa, ingatlanadó stb.) összeálló jövedelem is.