Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, jobban dolgoznak azok a munkavállalók, akiknek heti három szabadnapjuk van.

A négynapos munkahét hosszú ideje téma már humán erőforrás szakemberek és közgazdászok között, az első kísérletet pedig az izlandi kormány és a főváros, Rejkjavik önkormányzata vezényelte le. 2015 és 2019 között a szigetország 2500 közalkalmazottja csak heti négy napot, 35-36 órát dolgozott, a korábbival megegyező fizetésért.

Az eredmények kiértékelését az Autonomy nevű brit agytröszt és az izlandi Társaság a fenntartható demokráciáért (ASDA) a közelmúltban hozta nyilvánosságra: eszerint a termelékenység megmaradt, esetenként nőtt is. A dolgozók kevésbé érezték leterhelve magukat és arról számoltak be, hogy javult az egészségi állapotuk és a munka-magánélet egyensúlya az életükben. A tapasztalatok hatására számos szakszervezet újratárgyalta a munkaidőt, így az izlandi munkavállalók 86 százaléka már kevesebbet dolgozik ugyanannyi fizetésért.

„A kísérlet rámutatott, az állami szektor megérett arra, hogy a rövidebb munkahét úttörőjévé váljon, és ebből más kormányok is levonhatják a tanulságot” - mondta Will Stronge, az Autonomy kutatási igazgatója.

Kártalanít az állam

Spanyolországban a versenyszférában akarják megvizsgálni, hogy életképes-e az elképzelés. A tervek szerint kísérleti jelleggel ősztől egy sor cég bevezeti a négynapos munkahetet. A projektet három évesre tervezik: az elsőben a kormány a résztvevő cégeknek a kieső munkanapból származó veszteségeit teljesen megtérítené, a másodikban már csak felerészben, a harmadikban pedig 33 százalékot kompenzálna. A kezdeményezők azt szeretnék, ha kb. 200 cég 3-6 ezer dolgozója venne részt a projektben.

A kísérlet nem örvend általános népszerűségnek, Ricardo Murr, a legnagyobb spanyol üzleti szövetség elnöke egyenesen őrültségnek nevezte. „A válságból való kilábalás több munkát igényel, nem kevesebbet” – nyilatkozta az üzletember 2020 decemberében.

Nem ez volna az első, a magánszektorban lefolytatott kísérlet, arra már 2019 nyarán sor került, a Microsoft tokiói képviseletén. Augusztus folyamán a cég munkatársainak csak heti négy alkalommal kellett bemenniük az irodába, a péntekek szabadok voltak. Az eredmények biztatóak voltak: a négy munkanapon a termelékenység 40 százalékkal haladta meg a korábbit, az energiafelhasználás 23 százalékkal csökkent, a kinyomtatott iratok száma pedig 58-cal. Az érintett munkatársak 92 százaléka pozitívan nyilatkozott a négynapos munkahétről.

Új-Zélandon jelenleg a világ egyik legnagyobb vállalata, az Unilever folytat hasonló kísérletet. Ebben 81 alkalmazott vesz részt, 2020 decemberében kezdődött, s idén decemberben ér majd véget. A központi menedzsment ki fogja értékelni a kísérleti munkarend tapasztalatait, s azt követően dönti majd el, hogy állandósítja-e, illetve bevezeti-e más országokban.

Kapcsolódó

Eurostat: életük felét a munkahelyükön töltik a romániaiak

Életük során átlagosan 33,8 évet dolgoznak.

Eurostat munkaidő

A termelékenység a kulcsszó

Romániában egyelőre csak ábrándozni lehet a négynapos munkahétről, véli Bagoly Miklós Levente, a háromszéki vállalkozókat tömörítő Asimcov elnöke. „A termelékenység nem áll még azon a szinten, hogy megengedhetnénk magunknak. Heti 32 óra alatt nem tudjuk a szükséges javakat megtermelni. A munkaidő csökkentésének a feltétele egy megfelelő technológiai színvonal lenne, ahhoz azonban tőkére van szükség, márpedig a jelenlegi fiskalitás mellett a tőkésedés nem halad” – nyilatkozta a Maszolnak az üzletember.

Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa szerint  idehaza egyelőre nem kivitelezhető az átállás, mivel a kieső munkanapot nem lehetne rövidtávon a termelékenység növelésével kompenzálni. Több dolgozóra lenne szükség, Romániában azonban munkaerőhiány van. Véleménye szerint a pénteki munkaidő lépcsőzetes csökkentése lehetne a megoldás.

„Néhány évtizeddel ezelőtt az ötnapos munkahét is science fictionnak tűnt. Hosszútávon a világ a négynapos munkahét irányába mozog” – nyilatkozta Juhász Jácint.

Bármennyire hihetetlen, Erdélyben is van már cég, ahol heti négy napot dolgoznak, ráadásul nem is kísérleti jelleggel. A gyergyószentmiklósi Tig-Rad Systemnél március 15-én, a dolgozókkal való egyeztetést követően tértek át a rövidített munkahétre. A négynapos munkahéttel nem csökkent a munkaórák száma, az továbbra is heti 40, mivel a munkaidő napi 10 óra.

„Gazdasági szempontból fenntartható, ráadásul jobb a hangulat a cégnél. Pluszt is hozott, 6-7 új kollégát tudtunk alkalmazni, akik kifejezetten a három szabadnap miatt jöttek hozzánk. Az adminisztráció is heti négy napot dolgozik, ott is működik” – nyilatkozta a cégvezető, Bajkó Tibor.

A vállalkozó elmondása szerint időközben munkaügyi ellenőrzés is volt a cégnél, a négynapos munkahetet törvényesnek találták. Bajkó Tibor szerint terjedni fog, ugyanakkor nem mindenhol alkalmazható, így például a szolgáltatások terén sem. „Már többen kértek tanácsot, kíváncsiak voltak a tapasztalatainkra. Csak ajánlani tudom” – nyilatkozta a gyergyói vállalkozó.

(Címlapfotó forrása: pixabay.com)