banner_VpBVFWkY_GYAM - maszol webbanner 970x250.png
banner_rvYtcHzr_GYAM - maszol webbanner 728x90.png
banner_CyymSrg3_GYAM - maszol webbanner 300x250.png

Többet dolgoznak, de kevesebbet termelnek a romániaiak az uniós átlagnál

Az uniós átlaghoz képest Romániában átlagosan két órával többet dolgoznak a munkavállalók hetenként – teljesítményük azonban az uniós szint kétharmadát sem éri el. Igaz, ez nagyjából valamennyi közép- és kelet-európai ország alkalmazottaira érvényes.

Az Eurostat 2017 második évharmadára vonatkozó adatai szerint a „túlórázó” román alkalmazottak több időt töltenek ugyan a munkahelyükön, de ez nem azt jelenti, hogy ennyivel többet termelnek is. Éppen ezért a jövőben Romániában igen nagy gondot kell fordítani a „munkaidő menedzsmentjére”.

Egy romániai alkalmazott átlagosan 39,5 órát dolgozik, vagyis kilenc órával többet, mint egy hollandiai munkavállaló, viszont egy órával kevesebbet a bulgáriai beosztottaknál. Az Európai Unió átlaga heti 37,1 óra. A fejlettebb nyugati országokban a munkahét is rövidebb, Olaszországban például egy alkalmazott heti 37,3, Németországban pedig mindössze 35 órát dolgozik.

Egy órával kevesebbet dolgozunk, mint 2005-ben

Az ötnapos munkahét tulajdonképpen 40 órából áll, vagyis az alkalmazottak öt napon át napi nyolc órát dolgoznak. Világszerte azonban egyre több vállalat igyekszik csökkenteni a munkahetet, mégpedig oly módon, hogy az ne hasson ki negatívan a munka termelékenységére.

Romániában például a WebDigital piackutató ügynökség még tavaly ősszel úgy döntött, hogy a heti munkanapok számát ötről négyre csökkenti. Eredeti tervei szerint a „kísérlet” csupán a múlt év végéig tartott volna, az ügynökség azonban idén bevezette a heti négynapos munkaidőt, mivel adatai szerint a munka termelékenysége semmivel sem csökkent.

A ledolgozott órák száma viszont Romániában is csökkent, hiszen 2008-ban a romániai alkalmazottak még heti 40,5 órát dolgoztak.

Munkatermelékenység: az unós átlag 63 százaléka

A gondot viszont nem a ledolgozott órák száma, hanem a termelékenység jelenti, amely 2016-ban az Európai Unió átlagának még a 63 százalékát sem érte el.

Uniós szinten tehát Románia ilyen tekintetben ismét a kullogók között van, utána már csak Bulgária következik a negatív rangsorban, ahol a munka termelékenysége az uniós átlag 45,7 százalékát éri csak el.

Románia viszont azzal büszkélkedhetett, hogy a munkatermelékenység itt fejlődött a leggyorsabban, hiszen szintje 2005-ben alig haladta meg az uniós átlag 36 százalékát.

Kapcsolódók

Kimaradt?