Csak a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya 120 millió euróba, közel 600 millió lejbe kerülne.

A valóságtól teljesen elszakadt, egy párhuzamos univerzumban élő intézmény látszatát kelti a Szállítás- és Infrastruktúraügyi Minisztérium. Erre utal legalábbis a kormány határozattervezete, mely jóváhagyja a tárca szándékát, hogy elkészítsék a Nagyvárad és Konstanca közti gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányát. A tanulmány költsége nem éppen bagatell, 120 millió euróra taksálják.

A közlekedési tárca látnokainak grandiózus terve szerint 200 km/órás sebességgel száguldó vonatokkal utazhatunk majd Erdélyből a Fekete-tenger partjára. Jelenleg kb. 15 óra a legrövidebb menetidő a 880 kilométeres szakaszon, vagyis a szerelvények hozzávetőleg 50 km/órás átlagsebességgel közlekednek.  

A minisztériumi szakemberek két változatban gondolkodnak. Az első a Nagyvárad – Kolozsvár – Nagyszeben – Brassó - Bukarest nyomvonalat követné, s teljes egészében gyorsvasút volna, 200 km/órás csúcssebességre tervezve. Ez hozzávetőleg 17 milliárd euróba kerülne.

A másik variáns egy hibrid lenne, Segesváron keresztül húzódó nyomvonallal, mely már meglévő, jelenleg felújítás alatt álló pályaszakaszokat is magába foglalna. Ennek egyes szakaszain a szerelvények csak 160 km/órás végsebességgel haladhatnának.

Álmodik a nyomor

„Álmodozunk, miközben az ország a hagyományos vasúti hálózat karbantartására sem képes, s az elmúlt 20 évben pedig nem született meg egy olyan felújítási és korszerűsítési stratégia, mely jelentős előnyökkel járna” – kommentálja a Pro Infrastructură Egyesület a kormány gyorsvasút-tervét. A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokat monitorozó civil szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a meglévő vasúti hálózat 75 százalékának lejárt a műszaki szavatossági határideje, s általános felújítást kellene végezni rajta, a fővonalakon a szerelvények átlagsebessége pedig felére csökkent 1995-höz képest. Jelenleg a személyszállító szerelvények átlagsebessége 50 km/h, míg a tehervonatoké 17 km/h.

Tekintettel a vasúti infrastruktúra általános állapotára, a gyorsvasúttal kapcsolatos tervek pusztán pénzkidobást jelentenek, véli a Pro Infrastructură. A gyorsvasutak kizárólag személyszállításra alkalmasak, hangsúlyozza az egyesület Facebookon közzétett állásfoglalása, a jegyek pedig méregdrágák.

Kapcsolódó

Négy km vasútvonalat sikerült villamosítani 2015 és 2020 között

A vasúti infrastruktúra modernizációja annak ellenére sem halad, hogy euró százmilliókat hívtunk le erre a célra uniós forrásokból.

vasút vonat CFR

„Az elkövetkező 15-20 évben szükségtelen tanulmányok helyett olyanokat kellene készíteni, melyek arra adnak választ, hogyan javítsuk meg a hálózatot, hogyan lábaljunk ki az elmúlt 20 évet jellemző katasztrofális állapotból, amikor karbantartásra és átfogó javításra a szükséges összeg 10-15-20 utaltuk ki” – olvasható a Pro Infrastructură közleményében.

A szervezet emlékeztet rá, hogy az elmúlt években rengeteget költöttünk a Rajna-Duna IV-s Páneurópai Vasúti Korridor romániai szakaszainak korszerűsítésére, minimális eredménnyel. A Bukarest és Konstanca közti pályaszakasz modernizálása 1 milliárd euróba került, a menetidő azonban csak 10-15 perccel csökkent.

Jelenleg egyetlen európai, egykori szocialista országban sem létezik gyorsvasút. Nyugat-, Észak- és Dél-Európában sok van belőlük, a legkiterjedtebb hálózattal Franciaország rendelkezik, ahol az első vonalat, Párizs és Lyon között 1983-ban adták át. A francia TGV maximális sebessége 320 km/h.