Gyerekes családokat támogató törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe Miklós Zoltán háromszéki képviselő, akinek javaslata szerint az állam vállalja át a gyerekes családok ingatlanhitel részleteinek egy részét. Számítások szerint több százezer hazai gyerekes családnak nyújthat anyagi segítséget a törvénytervezet, hosszú távon pedig a gyerekvállalást bátorítja és megfékezheti az ország népességének aggasztó csökkenését, mondta az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa.

Miklós Zoltán sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta: a törvénytervezet lényege, hogy az állam vállalja át a már meglévő vagy ezután felvett ingatlanhitelek kamatának egy részét a gyerekes családoktól. Ahol 1 gyerek van, ott a banki kamat 10 százalékát, 2 gyerek esetében a kamat 50 százalékát, 3 vagy több gyerekes családok esetében pedig a teljes kamatot átvállalná az állam. Az egyszülős családok esetében pedig 1 eltartásban lévő gyerek esetében 25 százalékos lenne a kamattámogatás, 2 gyerek esetében a kamat felét, 3 vagy több gyerek esetében a teljes kamatot az állam fizetné.

A kamattámogatás további feltétele, hogy az igénylő családnak mindössze egy, bankhitelből vásárolt ingatlana legyen és ne legyen tartozása a banki részletekkel. Miklós Zoltán szerint a kamattámogatásra jogosult lenne minden gyerekes család, akinek van korábbról felvett ingatlanhitele, de azok is, akik ezután igényelnek banki hitelt. Az eljárás is egyszerű lenne, a hitelező banknál kellene bemutatni az eltartásban lévő gyerekeik iratait és a pénzintézet automatikusan lehívja az állami támogatást.

A támogatás mértékét érzékeltetve Miklós Zoltán rámutatott: egy átlagos, 200 ezer lej értékű lakáshitel és 7 százalékos kamat esetében az évente befizetendő kamat 14 ezer lejre rúg. Az állami kamattámogatásnak köszönhetően az 1 gyerekes családok havonta 120 lejjel, a két gyerekes családok havi 600 lejjel, a három és több gyerekes családok pedig mintegy 1200 lejjel kellene kevesebb részletet fizessenek.

Az állami támogatás költségvetési vonzata néhány százmillió lej lenne évente, ami nem túl nagy teher az államkasszának, hiszen ennél kevésbé fontosabb dolgokra biztosítanak költségvetési alapokat. Az ország demográfiai mutatói egyre rosszabbak, évről évre kevesebb gyerek születik, nagy az elvándorlás és a társadalom elöregedik, ezért fontos kell legyen az államnak, hogy vegyen le egy terhet a gyereket vállaló családok válláról, és bátorítsa a gyerekvállalást, fogalmazta meg Miklós Zoltán.

Rohamosan csökken az ország lakossága

 Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa rámutatott: Romániában 1990-ben még 314 000 gyerek született és évről évre negatív rekordok dőltek meg, hiszen 2010-ben már csak 210 000, tavaly pedig alig 135 000 gyerek született és idén még nem értük el a 100 000 újszülöttet. Ennek egyik oka a családok anyagi bizonytalansága és az, hogy nincsenek olyan közpolitikák, amelyek bátorítanák a családalapítást és a gyermekvállalást.

Miklós Zoltán szerint az országban 5,3 millió háztartás van, amelyből 1,7 millió család (32,5%) gyermektelen. Van további 900 000 család, ahol vannak gyerekek, de már nagykorúak. A fennmaradó 2,7 millió család 58 százaléka 1 gyerekes, 31,5 százaléka 2 gyerekes és alig 10,5 százalék 3 vagy annál több gyerekes. Másik oldalról pedig jelenleg az országban 106 milliárd lejnyi ingatlanhitel van kiadva, amelyből 30 milliárd lej az Első Ház programban és 76 milliárd a standard lakáshitel, ismertette az adatokat a háromszéki képviselő.

Kritikus helyzetben vannak az eltartó rendszerek

Miklós Zoltán rámutatott: más országok is hasonló intézkedésekkel fékezték meg a népességcsökkenést, Romániában is égető szükség van ilyen közpolitikákra, másként nem tudjuk megállítani a negatív trendet, amely ha a jelenlegi ütemben folytatódik, az  évszázad végére 13 millióan maradunk Romániában.

A gazdasági szakpolitikus szerint az eltartó rendszerek mint a nyugdíjalap és az egészségbiztosító egyre kritikusabb állapotban vannak és már most deficitesek, azaz a társadalombiztosítási járulékokból nem gyűl össze annyi, amennyiből ezeket az alapokat fenn lehetne tartani, ezért költségvetés kiegészítésre van szükségük. 

Ha nem sikerül megfékezni a népességfogyást akkor előrejelzések szerint 2050-re oda juthatunk, hogy egy alkalmazott kell eltartson egy nyugdíjast. Ez pénzre lefordítva azt jelentené, hogy minden alkalmazott fizetéséből havonta egy átlagnyugdíjnyi összeget kellene levonni a nyugdíjalapba.