Félmilliónál több lakásban kellene felszerelni a mérőműszereket az év végéig, ami gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

A távfűtést használók jelentős részének idén télen, a korábbinál magasabb számlák mellett még egy többletköltséggel kell kalkulálnia, kötelezővé vált ugyanis a fűtésórák felszerelése. Erről a júliusban elfogadott 196-os törvény rendelkezik. „Uniós előírás kötelezett minket erre” – mondja Derzsi Ákos, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.

Az alkalmazási módszertan kidolgozása az Országos Energiaár-szabályozó  Hatóság (ANRE) feladata, Derzsi Ákos információi szerint a megjelenése november folyamán várható. Ugyanakkor a törvény egyértelműen kimondja, hogy december 31-ig valamennyi távfűtési szolgáltatásban részesülő lakásban lennie kell az erdélyi magyar népnyelvben repartitorként emlegetett elektronikus költségmegosztónak. A távfűtés alatt minden olyan fűtési rendszer értendő, amely nem egyetlen lakást szolgál ki, hanem egy lépcsőházat, egy épületet, egy lakótelepet/lakóparkot vagy egy egész települést.

Egy fűtésóra ára 70 és 100 lej között van, azonban, mivel minden fűtőtestre kell szerelni egyet, egy háromszobás lakás esetében a költség minimum 350 lej körül. A fogyasztónak a leolvasásért is fizetnie kell, azonban ez nem jelentős kiadás, fűtésóránként havi pár lej.

Az ANRE néhány éves kimutatása szerint a távfűtéses lakásoknak hozzávetőleg a fele van fűtésórával felszerelve. Ez országos szinten félmilliónál több olyan lakást jelent, amelyekben nincs költségmegosztó, melyekből legalább 100 ezer Erdélyben található, a legtöbb Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon és Kolozsváron.

Nagyváradon az elmúlt években több lakótársulás is lemondott ezen mérőműszerek használatáról. ”Mióta nincs repartitorom, melegebb van a lakásban, és kevesebbet is fizetek” – mondja P.E., egy háromszobás tömbházlakás tulajdonosa. Ezen lakások tulajdonosai az ingatlan felülete alapján fizetnek a fűtésért, függetlenül attól, hogy mennyi a tényleges fogyasztás.

Jól hangzik, rosszul működik

Az elv, hogy mindenki csak a saját fogyasztását fizesse szép és korrekt elv, azonban a fűtés esetén nehezen kivitelezhető, visszás helyzetekkel jár, visszaélésekre ad lehetőséget. A fűtésórával felszerelt tömbházakban megszokott, hogy egyesek elzárják a fűtőtestet, hogy kevesebbet fizessenek, ezáltal azonban hűtik a szomszédos lakásokat, míg azok melegítik az övékét, akárcsak a falakban futó csövek, a fűtött lakások fűtetlen szobával érintkező falán pedig kicsapódik a pára, s penészedés indul meg.

A tényleges egyéni fogyasztáson alapuló számlázás működhet egy olyan országban, mint Németország, mondja egy aradi, fűtésóra forgalmazó és –leolvasó cég munkatársa, akit ott részesült szakmai képzésben. Németországban még az állandó jelleggel nem lakott lakásokban is tilos lekapcsolni a fűtést, s mindenki 2-es vagy 3-as fokozatra állítja a fűtőtestet, tudván, hogy ez a leginkább gazdaságos, egyénileg és közösségi szinten is. Romániában ezt lehetetlen megértetni az emberekkel, állítja a szakember, többéves személyes szakmai tapasztalatai alapján.

A nagyváradi Rogériusz lakótelepen működő egyik lakótársulás már eldöntötte, hogy törvény ide vagy oda, nem akar fűtésórát, s erről az önkormányzatot is tájékoztatni fogja. Az előírás be nem tartása esetére a jogszabály 500 és 1 000 lej közti bírságot ír elő. Ennek a kiszabása azonban az önkormányzat hatásköre, s kérdéses, mekkora buzgalommal osztogatják majd a büntetéseket a polgármesteri hivatalok, amelyek a kötelező lakásbiztosítás elmulasztása miatt sem bírságolnak.

A szakemberek úgy vélik, a fűtésórák határidőre való felszerelése akkor is lehetetlen volna, ha mindenki akarná azt. „Nem hiszem, hogy ilyen rövid idő alatt ki lehet vitelezni egy ekkora munkálatot. Nem is volna egészséges, mert robbanásszerűen nőnének az árak” – nyilatkozta Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.