A szárnyaló árak mögött nemcsak az infláció és a háborúk állnak, hanem az Európai Unió saját támogatási rendszere is. Egy friss ENSZ-jelentés szerint a mezőgazdasági subvenciók elhibázott elosztása közvetve „láthatatlan adóként” drágítja a mindennapi zöldséget és gyümölcsöt.

Az egészséges táplálkozás költsége Európában 36%-kal emelkedett a 2021 és 2025 közötti időszakban – idézi az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) legfrissebb jelentését a Politico.

Ez a növekedési ütem messze meghaladja a globális átlagot. A szakértők rámutatnak: bár a COVID-19-járvány, az ukrajnai háború és a közel-keleti feszültségek által fűtött infláció az élelmiszerek általános drágulásához vezetett, az unió elhibázott agrárpolitikája csak tovább rontott a helyzeten.

A FAO adatai szerint a támogatások oroszlánrészét a gabonatermesztésre és az állattenyésztésre fordítják, ami miatt a zöldségek, gyümölcsök és hüvelyesek termesztése viszonylag drágábbá vált. „Ez a jelenség egyfajta «dolgozókra kivetett közvetett adóval» ér fel” – figyelmeztet David Laborde, a FAO agrár-élelmiszeripari közgazdasági igazgatója, a jelentés társszerzője.

A Közös Agrárpolitika is a vádlottak padján

A jelentés szerint az unió ikonikus támogatási rendszere, a Közös Agrárpolitika (KAP) is felelős a jelenlegi állapotokért. A legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy évtizedek óta elmaradtak a kutatási és innovációs beruházások a nagy kézi munkaerő-igényű zöldség- és gyümölcstermesztési szektorban. „Néhány ágazatban jelentősen nőtt a termelékenység, de a hüvelyesek és a babfélék esetében szinte semmit sem tettünk” – mutatott rá Laborde.

A FAO módszertana szerint egy átlagos európai számára az egészséges étrend minimális napi költsége 3,97 dollárra emelkedett, ami egy dolláros drágulást jelent 2021-hez képest. Európában az emelkedés jóval meghaladja a 25%-os globális átlagot.

Gyökeres változtatást sürget az ENSZ

A Nature folyóiratban megjelent korábbi tanulmány szerint az európai gazdáknak nyújtott pénzügyi támogatások 80%-a közvetlenül az állattenyésztést vagy a takarmánytermelést szolgálja. A jelenlegi, területalapú támogatási rendszer miatt a gazdáknak egyszerűen nem éri meg emberi fogyasztásra szánt zöldségeket termeszteni.

A FAO azt javasolja Európának, hogy:

• Csökkentse a kézi munkaerő-igényt a kertészeti ágazatban fejlett technológiák és innovációk segítségével.
• Mérsékelje az élelmiszer-pazarlást és segítse a gazdákat a műtrágyákhoz való olcsóbb hozzáférésben.
• Növelje az árak átláthatóságát az élelmiszerlánc teljes egészében.

A következő nagy csata: a 2028 utáni agrárpolitika

Az Európai Bizottság a közelmúltban bemutatott egy úgynevezett Fehérje Akciótervet, amely a takarmányimport-függőség csökkentését és a növényi fehérjék termesztésének ösztönzését célozza. A intézkedések sorsa azonban a 2028–2034-es időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika tárgyalásain dől majd el, ami az unió egyik legélesebb vitájának ígérkezik.„Európa történelmi okokból építette fel így a támogatási rendszerét, ami ma már köszönőviszonyban sincs azzal a céllal, hogy a lakosságot bőséges és olcsó zöldséggel, gyümölccsel lássa el” – fogalmazott Laborde.

Az Európai Bizottság nem kívánta érdemben kommentálni a FAO-jelentés megállapításait. A testület szóvivője csupán annyit hangsúlyozott: az unió vezetése nem szándékozik megmondani a polgároknak, hogy mit egyenek, de a címkézés átláthatóságával és tájékoztató kampányokkal igyekeznek segíteni a tudatos döntéhozatalt.