Romániában az Európai Unió szinten alacsony a gyümölcs- és zöldségfogyasztás aránya, annak ellenére, hogy az ország jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik.

A romániai lakosság közel 75%-a nem fogyaszt naponta egyetlen adag zöldséget vagy gyümölcsöt sem, míg 24% vallja azt, hogy naponta egy és négy adag közötti mennyiséget eszik. Mindössze 2,4% fogyaszt napi öt adag zöldséget és gyümölcsöt, ahogyan azt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlja.

Ugyanakkor, bár Románia az EU megművelt szántóterületének 8,1%-ával és az Unió lakosságának 4,2%-ával rendelkezik, mindössze 1,9%-kal járul hozzá a friss zöldségek éves termeléséhez és 5,4%-kal a gyümölcstermeléshez.

Ez fokozza az importfüggőséget és magasabb árakat eredményez, különösen az alacsony jövedelmű fogyasztók számára – derül ki az Eurostat adataiból, amelyeket a Friedrich-Ebert-Stiftung Monitorul Social Románia nevű projektje dolgozott fel.

 Románia helyzete élesen eltér az EU27 átlagától, ahol az európaiak mindössze 33%-a nem fogyaszt naponta egyetlen adag zöldséget vagy gyümölcsöt sem, 55% napi 1–4 adagot eszik, míg 12% eléri az öt vagy annál több adagot naponta, idézi az adatokat a News.ro. 

Még Közép- és Kelet-Európában is Románia jócskán lemarad olyan országok mögött, mint Csehország, Lengyelország vagy Bulgária a gyümölcs- és zöldségfogyasztás terén. Ez a valóság egy ördögi kört rajzol ki: a földterülethez viszonyított alacsony termelés, az importtól való függőség, a bolti árak emelkedése és végső soron az alacsony fogyasztás egymást erősítik.

Az agrárterületek megoszlása elméletben lehetővé tenné a belföldi gyümölcs- és zöldségszükséglet jelentős részének fedezését. Az EU27 összesen 157 millió hektár hasznosított mezőgazdasági területtel rendelkezik, ebből 12,8 millió hektár Romániában található, ami a teljes terület mintegy 8,1%-át jelenti. Ennek ellenére Románia a zöldségtermelésben messze elmarad a potenciáljától (az uniós termelés 1,9%-a), és a gyümölcstermelésben is csak valamivel teljesít jobban (5,4%).

Összességében a romániai termelési szint jóval az alatt marad, amit a mezőgazdasági terület aránya indokolna, és messze elmarad a régió más országainak teljesítményétől is, például Lengyelországtól, amely az EU27 gyümölcstermelésének 16%-át és zöldségtermelésének 8%-át adja mindössze 9% mezőgazdasági terület felhasználásával. Ez az alultermelés fenntartja az importnyomást, és a nemzeti fogyasztást rendkívül alacsony szinten tartja – hangsúlyozza a forrás.

A közegészségügyre és a gazdaságra gyakorolt hatás jelentős, mivel az alacsony fogyasztási szint összefügg a nem fertőző betegségek fokozott kockázatával és a termékenység csökkenésével.
Az Egészségügyi Világszervezet legalább napi 400 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztását ajánlja – ez nagyjából öt adagnak felel meg –, és Romániában jelenleg a legalacsonyabb azok aránya az említett európai országok közül, akik elérik ezt a célt.

A rendkívül alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás az egyik oka lehet a Romániában tapasztalható egészségügyi problémáknak. Ezt a helyzetet csak az állam és a hazai mezőgazdasági termelők összehangolt beavatkozásával, valamint egy olyan stratégia kidolgozásával lehet orvosolni, amely tájékoztatja az állampolgárokat az egészséges táplálkozás fontosságáról. Egy integrált stratégia – éves termelési és fogyasztási célokkal – csökkentené az importfüggőséget, stabilizálná a bolti árakat, és javítaná a hozzáférést a sérülékeny háztartások számára.

Románia rendelkezik azzal a mezőgazdasági potenciállal, amely lehetővé tenné a gyümölcs- és zöldségpiac gyors újrapozicionálását, ehhez azonban koherens közpolitikák, beruházások és az alacsony jövedelmű fogyasztókat támogató eszközök együttes alkalmazására van szükség.