„A katolikus egyház által előírt böjt a testnek is hasznos, nem csak a léleknek” – dietetikus az önmegtartóztatásról

Hetek óta tart a katolikusok húsvét előtti, negyven napos nagyböjtje, amely elsősorban lelki megtisztuláshoz segíti a híveket: a húshagyókeddi, nagypénteki háromszori, húsmentes étkezés, egyszeri jóllakással, és a péntekenkénti húsról való lemondás önmegtartóztatásra, az önmegtartóztatás pedig a lelki folyamatainkra helyezi a hangsúlyt. Vajon a szervezetünk számára is ideális az úgynevezett koplalás? Bárki böjtölhet, akár hosszú heteken, hónapokon keresztül, vagy vannak esetek, amikor a lemondások az egészségünk rovására mennek? Kell egyáltalán „tisztítani” a szervezetet? Mivel helyettesíthető a hús, akár mellőzhetnénk azt teljesen az étkezéseinkből? – tettük fel kérdéseinket Vitos Dorottya dietetikusnak.

A táplálkozástudomány szempontjából a böjtölés bizonyos élelmiszerekről, ételekről való lemondást jelent. Ugyan a legtöbb ember a vallási szokásokhoz köti, napjainkban többféle böjtölési forma is létezik, vannak szigorúbb és megengedőbb változatai – részletezte a szakember figyelmeztetve, hogy a böjt és a különböző kúrák során előidézett kalóriamegvonás alkalomadtán testsúlycsökkenéshez vezethet, az önmegtartóztatás mégsem alkalmazható fogyókúrás céllal, mert, ha túlzásba visszük, hiányállapotok léphetnek fel a szervezetben.

Dietetikusként azt tapasztalja, a különféle kúrák rövid távon hozhatnak felüdülést testnek és a léleknek egyaránt, de a fogyás, feszesedés vagy az elért formák megtartásának érdekében hosszú távú életmódváltásra kell törekedni. Mint mondja, „gyakori tévhit, hogy a szervezetünknek szüksége van a méregtelenítő, salaktalanító kúrákra, mert egy egészséges szervezetnek nincs szüksége méregtelenítésre, hiszen azt elvégzik a méregtelenítő szerveink: a vesénk, a májunk, a bőrünk, a tüdőnk, a nyirok- valamint a bélrendszerünk”. A megfelelő működés érdekében a méregtelenítő szerveinket egy tápanyagdús, kiegyensúlyozott étrenddel és életmóddal érdemes támogatni, a külsőleg alkalmazott kúrák akár károsak is lehetnek.  

Vitos Dorottya Facebook-oldala

Várandósság vagy szoptatás időszaka alatt, gyermek-, tinédzser- és időskorban, jelentős túlsúly, elhízás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, evészavar (pl. anorexia, bulimia, binge eating), keringési megbetegedés, vesebetegség, májbetegség, daganatos megbetegedés, legyengült immunrendszer, reflux, fekély, epebetegség esetén egyenesen veszélyes az önmegtartóztatás.

Ahogyan az időben korlátozott étkezés is járhat számos negatív következménnyel. Pedig ez a módszer is egyre népszerűbb, a böjtölés egyik formájának tekinthető, ám nem minden szervezethez illeszkedik megfelelően.  Bár számos kutatás igazolja a jótékony hatását, egyeseket megterhel az önmegtartóztatás ezen formája, rossz közérzetet okozhat, ezért bizonyos egészségügyi problémák vagy állapotok esetén teljes mértékben ellenjavallott – emelte ki Vitos Dorottya.

Mikor érdemes böjtölni?

Elmondása szerint böjtölni akkor érdemes, ha nem a szélsőségeket követjük: ha kerüljük azt a fajta önmegtartóztatást, ami tápanyaghiányt, egészségügyi problémát okoz, és inkább azt választjuk, ami hozzájárul a jobb közérzethez. Megfelelő böjtölési forma a vidékünkön is közkedvelt 40 napos böjt. Habár a vallási böjtölésnek, sokszor inkább a lelki-szellemi megtisztulás a célja, semmint a test „tisztítása”, pozitív élettani hatásokkal járhat, ha helyesen alkalmazzuk.

A katolikus egyház szigorú böjtöt hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő – ezeken a napokon a hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól –, valamint ezeken a napokon és a nagyböjt többi péntekjén tiltja a húsfogyasztást. Vitos Dorottya dietetikus szerint az említett kikötéseknek semmilyen negatív élettani hatásuk nincs, sőt, ilyenkor az ember jobban, könnyebbnek érezheti magát, főleg, ha előtte az étkezési szokásai rendszertelenek és egészségtelenek voltak, tele nehezen emészthető zsírosabb húsfélékkel.

„A napi háromszori étkezés a minimum, amit ajánlani szoktunk, de teljesen egyéni kérdés, hogy kinek hány étkezés kényelmes a nap folyamán. Azért ajánlott naponta több – nem csak 1-2 – és kisebb mennyiségű étkezés, hogy ne terheljük le egyszerre nagyobb mennyiségű étellel az emésztőrendszerünket, illetve bevigyük a számunkra szükséges kalória- és tápanyagmennyiséget” – osztotta meg velünk a dietetikus.

Hozzátette, a húsfélék fogyasztásának mérsékelése mindenképpen előnyös élettani hatásokkal járhat, viszont nem indokolt teljes mértékben kihagyni a húst a táplálkozásunkból. „A húsfogyasztásnak lehetnek negatív hátulütői, de pozitív, előnyös tulajdonságai is, ezért itt is a mértékletességre és a változatosságra hívnám fel a figyelmet. A böjti időszakon kívül is ajánlott, hogy ne vigyük túlzásba a húsfogyasztást, ahogy mondani szoktam, ne együnk „húst hússal” – vélekedett hangsúlyozva, hogy a nagyböjt által előírt, a szervezetet tehermentesítő étkezési szabályok hosszú távon is beilleszthetőek egy kiegyensúlyozott életmódba.

Ugyanis a heti két-három húsmentes tehermentesíti az emésztőrendszert, a rostban gazdagabb, változatosabb étkezés segít fenntartani a bélflóra diverzitását, egészségét, a hasznos bélbaktériumok szaporodását. Egy egészséges bélflóra támogatja az immunrendszer megfelelő működését, csökkenti a gyulladásos folyamatokat és elősegíti a megfelelő emésztést.

A csökkentett húsfogyasztás további pozitív élettani hatásai közé sorolható a vér-zsír szintek normalizálódása (pl. koleszterin), emellett a szív- és érrendszeri vagy a köszvényes megbetegedések esetén is kiemelten hasznos lehet az állati zsírok csökkentése az étrendben.

Mit eredményez egy helytelen módszereken alapuló önmegtartóztatás?

Vitos Dorottya dietetikus felvilágosított, egy helytelenül kivitelezett, restriktív, hosszú táplálékmegvonással járó kúra vagy böjt tápanyaghiányos állapotokat idéz elő, valamint a hosszú távú kalóriamegvonás fejfájást, rossz közérzetet, energiahiányt, koncentrációs zavarokat, gyengeséget eredményezhet, és akár emésztési problémák is jelentkezhetnek, például a székrekedés. „Ha ilyenkor valaki nagy mértékű fogyást tapasztal, az leginkább vizet és izomtömeget és az izmokban, májban elraktározott tartalékszénhidrát elvesztését jelenti. Ez az állapot nem hat építően a lelkiállapotunkra, mi több, rombolja azt, növeli a stresszt, az ingerlékenységet és a depresszív hangulat kialakulását”.

Fotó: Adobe Stock

Hogy ezt megelőzzük, böjtölés során is érdemes változatosan táplálkozni: a hús kiválóan helyettesíthető hüvelyesekkel (bab, borsó, lencse, csicseriborsó), ezekből készülhet növényi fasírt vagy krém (például csicseriborsó krém, azaz humuszt), de választható szója alapú termék, például tofu is. „Kerüljük az ultrafeldolgozott „műhúsokat”, ne próbáljuk meg helyettesíteni a húst ezekkel, hanem törekedjünk a teljes értékű, tápanyagdús megoldásokra. Ha eddig kevés zöldséget, gyümölcsöt és rostot fogyasztottunk, próbáljuk fokozatosan emelni, ezzel elkerülve a kezdeti puffadást, a megemelkedett rostbevitel következményeképpen.

Fontos megemlíteni, hogy ha valaki az év többi részében egészségtelenül, rendszertelenül és tápanyagszegényen táplálkozik, akkor ne egy hónapnyi böjtöléssel akarja támogatni a szervezete működését, hanem hosszú távon figyeljen az egészséges életmód alapelveire: fogyasszon sok friss, szezonális zöldséget, gyümölcsöt, kerülje az erősen feldolgozott élelmiszereket, táplálkozzon rostdúsan, mérsékelje a húsfogyasztást és részesítse előnyben a teljes értékű, természetes élelmiszereket.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?

banner_c9R6XLX8_banner_uAfkoMzW_ScrolloverAds_2023-02-28-zs_1920x1100.jpg
banner_mPvSBO0F_banner_8CGaT4FL_ScrolloverAds_2023-02-28-zs_580x1100.jpg