Az ENSZ végre érdemben is elkezdett foglalkozni a nemzeti kisebbségek nyelvi jogaival.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat csütörtöki közleményében hívta fel a figyelmet egy Brüsszelben elhangzott bírálatra, melyben az ENSZ kisebbségi ügyekért felelős jelentéstevője, Nicolas Levrat élesen bírálta az Európai Uniót a kisebbségvédelem terén alkalmazott kettős mérce miatt, különösen az európai kisebbségi és veszélyeztetett nyelvek folyamatos védelmének hiányát illetően. A kritika küldetéslezáró nyilatkozatban hangzott el, miután a rapportőr befejezte az EU intézményeinél tett első hivatalos látogatását, amelynek célja az volt, hogy megvizsgálja az EU megfelelését a kisebbségi jogi normáknak, különös tekintettel a kisebbségi nyelvekre.

„Az Európai Unió kulcsszerepet játszik a kisebbségi jogok védelmének előmozdításában az EU határain kívül, különösen a bővítési politikáján keresztül, ugyanakkor hiányoznak az eszközei és a motivációja ahhoz, hogy hatékonyan kezelje a kisebbségi kérdéseket az unión belül. Ezt a szakadékot be kell zárni annak érdekében, hogy az EU-n belüli kisebbségek védelme valóban megerősödjön. A kisebbségekhez tartozó személyek emberi jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapító értéke” – mondta Levrat, megjegyezve, hogy „mivel az Európai Bizottság nem ismeri el az EU egyértelmű hatáskörét ezen a területen, az unió nem tud olyan jogszabályokat, politikákat vagy kötelező erejű intézkedéseket elfogadni, amelyek közvetlenül védenék a kisebbségeket. Ennek alternatívájaként az EU-nak olyan megközelítést kellene előmozdítania, amely rákényszeríti a tagállamokat ezen alapító érték érvényesítésére.”

Miközben méltatta az EU diszkriminációellenes megközelítését – amely minden kisebbségi csoportot lefed, beleértve a bevándórlókat és leszármazottaikat is –, a különmegbízott arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy átfogóbb kisebbségjogi keretet. „Ez biztosítaná a kisebbségi ügyek egységesebb kezelését az egész EU-ban, és választ adna a nyelvi kisebbségek igényeire is, amelyek jelenleg kimaradnak az uniós stratégiákból és politikákból” – hangsúlyozta. Azt javasolta, hogy az EU az EUMSZ 167. cikkére alapozza fellépését, és megjegyezte, hogy az EU kultúráinak sokfélesége nyilvánvalóan magában foglalja a nyelvek sokféleségét is, beleértve a kisebbségi nyelveket, ezért szerinte egy támogató jellegű intézkedés – például egy veszélyeztetett kisebbségi nyelvekre vonatkozó stratégiai keret – kifejezetten üdvözlendő lenne.

A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat közleménye szerint a sajtótájékoztatón Levrat professzor kiemelte, hogy fontos lenne egy stratégiai keret létrehozása a veszélyeztetett és kisebbségi európai nyelvek számára, amely hasonló lenne az EU Roma Stratégiai Keretéhez, miszerint EU által támogatott keretrendszer felhatalmazást kapna új, kötelező erejű intézkedések kidolgozására, amelyek egyszerre biztosítanák a védelmet és segítenék egy átfogó, hosszú távú nyelvi revitalizációs (nyelvmegőrzési és -újraélesztési) program finanszírozását.

Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója üdvözölte, hogy „az ENSZ végre érdemben is elkezdett foglalkozni a nemzeti kisebbségek nyelvi jogaival, pontosabban annak hiányával.” A közleményben idézet nyilatkozatában különösen fontosnak nevezte azt a megállapítást, hogy az Európai Uniónak teljesen hiányzik a motivációja és az eszköztára arra nézve, hogy törődjön az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak védelmével. „Maximálisan támogatjuk a rapportőr megállapításait és javaslatait, és úgy gondoljuk, hogy az uniónak létre kell hoznia azokat az intézményi eszközöket, melyek során a nyelvi és kulturális jogok a tagállamokban valóban betartathatók” – mondta Benkő Erika.