A fiatalok többsége szerint rossz irányba halad Románia, de nem terveznek kivándorlást – derült az INSCOP legfrissebb felmérésből, amelyet a 18 és 35 év közöttiek körében végzett.

Egy nagyon átfogó közvélemény-kutatásról van szó, amely nagyon sok témakört felvetett, az adatokat pedig Remus Ioan Ștefureac nyugtalanítónak nevezte. Az INSCOP vezetője szerint kevésbé ismert és ritkán megvitatott valóságra világítanak rá, ami a társadalom és a döntéshozók krónikusan alacsony érdeklődését tükrözi a fiatalok problémái iránt. Széles körű elszegényedés, polarizáció, lakáshiány, munkahelyhiány, mentális egészség, reproduktív egészség, közbiztonság, valamint családon belüli erőszak kérdései – sorolta a felmérésben tárgyalt kérdéseket. „Ez kiváló alkalom arra, hogy széles körű országos vitát indítsunk a fiataloknak szánt közpolitikák strukturális megváltoztatása érdekében” – véli Ștefureac, hangsúlyozva, hogy a 18-35 év közötti fiatalok Románia felnőtt lakosságának közel egynegyedét teszik ki, egy olyan társadalmi csoportról beszélünk, amelyet az elmúlt három évtizedben rendszeresen figyelmen kívül hagytak.

Az INSCOP vezetője pénteken Facebook-oldalán elmondta: az Európai Parlament Greens/EFA csoportjának felkérésére készítették a közvélemény-kutatást. Az adatokat tavaly ősszel gyűjtötték, és csütörtökön, egy az EP-alelnök Nicu Ștefănuță által szervezett rendezvényen mutatták be először.

Pesszimista jövőkép és ragaszkodás

A felmérés eredményei elérhetőek a INSCOP hivatalos honlapján, ahol a kiértékelés során rámutattak, hogy a fiatalok mindössze 25,8 százaléka érzi úgy, hogy jó irányba tart az ország, a megkérdezettek 62,2 százaléka már pesszimista a jövőt illetően. Talán nem meglepő, hogy a 18 és 24 év közötti, tanult, városban élők a legoptimistábbak, míg az alacsony iskolázottságú, vidéken élő, kevés bevétellel rendelkező fiatalok érzik a leginkább úgy, hogy rossz irányba tart az ország.

Ennek ellenére a válaszadók túlnyomó többsége, azaz 70,6 százalék nem tervezi hosszabb időre elhagyni az országot az elkövetkezendő egy évben. Csak a 27,6 százalék készül külföldre menni dolgozni vagy tanulni. Utóbbiak többsége 25 év alatti vidéki férfi, alacsony iskolázottsági szinttel és kevés bevétellel. A jobban megfizetett munka a fő indok (64,7 százalék), ugyanakkor nehezükre esik hátra hagyni a családot (76,9 százalék).

Munkahely és lakáshiány

A 18-35 éves korcsoport képviselőinek többségének nincs saját lakása (61,8 százalék), ők többnyire a szüleikkel (36,6 százalék) élnek, csak 19,2 százalék válaszolta azt, hogy albérletben lakik. Optimisták viszont a jövőt illetően: az 58,9 százalék úgy vélte, hogy az elkövetkezendő öt évben saját lakásban fog élni, csak 14,4 százalék gondolja, hogy a szülői házban marad.

A megkérdezettek 56,7 százalékának van munkahelye, a 43,2 százalékuk válaszolta azt, hogy nincs. Ami talán meglepő, hogy közel azonos az aránya azoknak a dolgozó fiataloknak, akik a hazai megélhetési költségekhez viszonyítva jónak tartják a fizetésüket, azokéval, akik elégtelennek tartják a bérezés.

Amúgy az alacsony bérezést tartja a fiatalok 43,6 százaléka a legnagyobb akadálynak abban, hogy munkahelyet találjon. A 28,8 százalékuk viszont egy éven belül szeretne elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a 13,6 százalkuk nem.

Egyetemista élet nehézségekkel

A fiatalok többsége (31,2 százalék) szerint az egyetemistáknak az szállásköltségek okozzák a legnagyobb nehézséget, de 26,7 százalék tartja problémának, hogy dolgozniuk kell a tanulmányaik mellett, míg 15,1 százalék szerint az egyetemi díjak jelentenek gondot. Az 57,3 százalékuk véli úgy, hogy az egyetemi ösztöndíjnak a hallgatók minden költségét fedeznie kellene, a 40,8 százalék szerint viszont elegendő, ha csak részben járul hozzá a kiadásokhoz.

A lakhatási támogatás viszont a 27,2 százalékuk szerint elősegítené, hogy a fiatalok folytatni tudják a felsőoktatási tanulmányaikat, de közel azonos arányban vannak azok is, akik magasabb összegű ösztöndíjban (25,3 százalék) vagy az egyetemen belül fizetett részmunkaidős állásokban (24,7) látják a megoldást.

Testi-lelki egészség

Államilag támogatott terápiás foglalkozásokat, pszichológiai tanácsadást tartana szükségesnek a fiatalok túlnyomó többsége – derült ki a kutatásból. A megkérdezettek 84,4 százaléka szerint legalább néhány foglalkozás térítésmentes kellene legyen a fiataloknak. Ennek indokoltságát támasztja alá, hogy a válaszadók többsége szerint gyakoriak a fiatalok körében a mentális vagy érzelmi problémák. Önmaguk esetében viszont ezt csak kevesebben tapasztalták: a 39,9 százalék vallotta azt, hogy az elmúlt tizenkét hónap során mentális problémák gyötörték.

A válaszadók 31,1%-a úgy véli, hogy a pszichológiai tanácsadásra vagy terápiára szoruló személyek számára a fő akadály a túl magas költségek, de 30,7% a szégyent vagy mások bírálatától való félelmet említette, a terápia hatékonyságában vetett bizalom hiányát csak a tíz százalékuk véli fő problémának.

Ami a reproduktív egészségügyi szolgáltatásokat illeti, a válaszadók többsége szerint a nőknek kis vagy nagyon kis mértékben van hozzáférése, viszont az 58,4 százalék ellenzi az abortuszt. Utóbbiak többsége alacsony iskolázottságú, vidéken élő és alacsony jövedelemmel rendelkező személy. Ami viszont kissé meglepő, hogy közel azonos arányban vannak az így vélekedő nők és férfiak.

Közbiztonság és fenyegetés

A fiatalok többsége biztonságban érzi magát köztereken (64 százalék), de nem érzik úgy, hogy az állam kellően védené a családon belüli erőszak áldozatait.

Romániára nézve a korrupciót és a közintézményekben lévő hozzáértés hiányát tartják leginkább fenyegetőnek (32,7 százalék). Fenyegetésnek tartják még a gazdasági helyzetet és az árak emelkedését (25 százalék), valamint a félretájékoztatást és az online propagandát (17.2). Az orosz agressziót csak a megkérdezettek 9,6 százaléka említette, a közegészséget 6,4 százalék, a migrációt és a menekülteket 4 százalék, a klímaváltozást pedig 2,7 százalék említette.

Amiatt, hogy az ukrajnai konfliktus átterjedhet Romániára, a megkérdezettek 16,5 százaléka nagyon, a 29 százaléka jelentősen aggódik. A többség viszont csak kicsit (28,2 százalék) vagy egyáltalán (25,2) nem aggódik, a többség (68,7) pedig úgy véli, hogy a NATO megvédené az országot katonai támadás esetén. Az Európai Unióval szemben picit szkeptikusabbak: az 51,6 százalék szerint súlyos gazdasági válság esetén segítséget kapna tőle az ország, de a 44,1 százalék az ellenkezőjét valószínűsíti. Ezzel összefüggésben a fiatalok 74,5 százaléka úgy véli, hogy nincs elég információja az Európai Parlament tevékenységéről, viszont az EP által elfogadott törvénytervezeteket a megkérdezettek 56,8 százaléka sértőnek tartja Románia szuverenitására nézve.

Változás és politika

Politikai irányultságukra a megkérdezettek 11,6 százaléka nem adott választ. A 29,8 százalék közép-baloldalinak érzi magát, a 29 százalék jobboldalinak, a 15,9 százalék baloldalinak, míg a 13,7 százalék közép-jobboldalinak.

A többség (60,6 százalék) viszont a változást, az új ötleteket részesíti előnyben, csak a megkérdezettek 36,7 százaléka ragaszkodik a hagyományokhoz és nem változtatna semmit. A változást szorgalmazok többsége felsőfokú végzettséggel élő nagyvárosi nő, magas jövedelemmel, a tradicionalisták többsége pedig a vidéki, alacsonyabb iskolázottságú és jövedelemmel rendelkező személyek közül került ki.