Informatika: mítosz, hogy világraszóló sikertörténetet írt volna a hazai ágazat, hála az adómentességnek
A romániai informatika gyors fejlődése főleg a globális digitalizálásnak köszönhető, az ágazat ott is virágzik, ahol az ágazati szakemberek fizetnek adót.
Heves ellenreakciót váltott ki az informatikai vállalkozókból, hogy a kormány részben megszüntetné a programozók eddigi felmentését a személyi jövedelemadó fizetése alól. Az informatikusoknak még 2004-ben, az Adrian Năstase vezette kormány biztosított adómentességet, s tény, hogy időközben az ágazat látványos fejlődésen ment keresztül. Az érintett üzletemberek és egyes politikusok szerint mindez az ágazati dolgozók adómentességének az eredménye, ugyanakkor semmilyen független tanulmány nem létezik, mely megerősítené ezt, az adatok nemzetközi összehasonlítása pedig erősen megkérdőjelezi.
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a romániai munkavállalók közel 3 százaléka volt informatikus, ami jóval elmarad az Európai Unió kb. 4,5 százalékos átlagától. Ennél csak egyetlen tagállamban, Görögországban kisebb a számítástechnikai szakemberek részaránya. Százalékosan Svédországban van a legtöbb informatikus (8,5 százalék), de Luxemburgban, Finnországban és Hollandiában is 7 százalék fölött van az arányuk. Az éllovasok között van Észtország is, mintegy 6,5 százalékkal. Ezen országokban, akárcsak a többi EU-tagállamban, az informatikusok éppúgy fizetnek adót, ahogy minden más munkavállaló.
Az szoftverfejlesztő munkáltatók szakmai érdekvédelmi szervezetének (ANIS) adatai szerint a 2014 és 2019 közti időszakban a középkelet-európai régión belül Romániában nőtt az egyik legnagyobb mértékben, évi 11 százalékkal az ágazatban dolgozók száma. Lengyelországban és Bulgáriában azonban még ennél is nagyobb, 12 százalékot meghaladó mértékben emelkedett az informatikusok száma, írja az economedia.ro.
2012 és 2022 között az EU-ban 57,8 százalékkal nőtt az informatikusok száma, miközben összegében a munkahelyek száma csak 8,8 százalékkal emelkedett. Az IT-szektor világszerte robbanásszerűen fejlődött, ami az általános gazdasági konjunktúra eredménye, aminek a digitalizálás az egyik meghatározó irányvonala.
A Világbank egy 2019-es tanulmányából kiderül, hogy Középkelet-Európában Románia az utolsó helyen áll, ha az informatikai cégek számát a lakosságéhoz arányítjuk. Csehországban kb. 3 ezer informatikai cég jut 1 millió lakosra, ami négyszerese a hazai értéknek. Ezen vállalkozásoknak csak kis része foglalkozik szoftverfejlesztéssel. Hasonló szinten van Észtország és Szlovénia is, miközben Lengyelországban 2400 informatikai vállalkozás jut 1 millió lakosra. A tanulmány szerint az ágazati cégek száma Lengyelországban, Észtországban és Horvátországban emelkedik a leggyorsabban.
Szegény ország, nagy fizetések
Az n-ix.com szakportál 20-nál több szaktanulmány adatait összesítve készített átfogó elemzést az ágazat helyzetéről 22, főleg középkelet-európai országban. Ebből szintén az derül ki, hogy nemzetközi összehasonlításban a romániai informatika egyáltalán nem emelkedik ki a mezőnyből, annak ellenére, hogy több mint 20 éve adókedvezményt élvez. Az elemzés szerint idehaza kb. ugyanannyi szoftverfejlesztő cég van, közel 250, mint Bulgáriában, lakosságarányosan azonban messze le vagyunk maradva Észtország, Litvánia és Lettország mögött. Régiós szinten kimagaslik Lengyelország és Ukrajna, ahol kb. 1100, illetve 900 szoftverfejlesztő cég működik.
Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy Romániában az elmúlt 20 évben az informatikai ágazat a gazdaság egészénél gyorsabban nőtt. 2016-ban még csak 5,1 százalék volt a hozzájárulása a GDP-hez, tavaly azonban már 6,6 százalék, megelőzve ezzel az építőipart.
Ami a bérezést illeti, a hazai informatikusok kiemelkedően jól keresnek. Az országos nettó átlagbér tekintetében csak Bulgáriát előzzük meg az Európai Unióban, míg Magyarországgal nagyjából egy szinten vagyunk. Az informatikusok javadalmazása terén egész más a helyzet. Az ágazatban a hazai nettó átlagbér meghaladja a 2 ezer eurót, ami a 16. legnagyobb az unióban. A Codecool adatai szerint a hazai informatikusok jobban keresnek, mint észt, cseh, szlovák, bolgár, görög, ír, lengyel, horvát, lett és ciprusi kollégáik.
A Ciolaku-kabinet azt tervezi, hogy eltörli azon informatikusok adómentességét, akik bruttó 10 ezer lejnél többet keresnek.
CSAK SAJÁT