Az elmúlt hetekben -101 lej/MWh is volt már az elektromos energia ára a bukaresti áramtőzsdén.

Drasztikusan csökkent az elektromos energia ára a nagybani piacon az elmúlt hónapokban. A bukaresti áramtőzsdén (OPCOM) 2022 januárjában még 949 lej/MWh volt az átlagár, az idei év első hónapjában azonban már csak 671 lej. Februárban 699 lejes átlagáron kereskedtek a villanyárammal, szemben az egy évvel korábbi 932 lejjel. Márciusban 534 lejre csökkent a nagykereskedelmi átlagár, hozzávetőleg 40 százalékára az egy évvel korábbi 1357 lejnek. Áprilisban már csak 481 lej/MWh volt az átlagár, míg 2022 azonos időszakában 862 lej/MWh.

A jelenség a közelmúltban több alkalommal is már extrém dimenziójúvá vált, ha csak rövid időre is, de negatív tartományba került a villanyáram ára. Erre először május 20-án került sor, 14 óra körül, amikor másnapi szállításra -101 lej/MWh áron lehetett szerződni. Ez azt jelenti, hogy a termelőnek, ahelyett, hogy pénzt kapott volna az előállított energiáért, ekkora összeget kellett fizetnie, ha villanyáramot akart juttatni az országos hálózatba.

Ugyanazon a napon, hasonló helyzet állt elő 16 és 17 órakor is, amikor -60 lej/MWh, illetve -2 lej/MWh volt az áram nagykereskedelmi ára a másnapi-, vagy úgynevezett spot piacon. Azóta több alkalommal is negatív tartományba süllyedt az áram ára.

Az átlagembert nem érinti

Az átlagembert ez nem érinti, senkinek sem fog a szolgáltató azért fizetni, hogy égesse a villanyt, működtesse a mosógépet vagy a hűtőt, szögezi le Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnöke. A negatív ár főleg hétvégén jelentkezik, ami pedig a napszakot illeti, leginkább délben és a kora délutáni órákban. Ilyenkor kicsi a fogyasztás, ha pedig országszerte napos idő van, s a szél is fúj, akkor a megújuló források miatt túltermelés áll elő. Ehhez az is hozzájárul, hogy az elmúlt hónapokban sok volt a csapadék, a tározók vízállása magas, a Hidroelectrica is nagy fordulatszámon termel.

A hivatalos adatok azt mutatják, hogy az első negyedévben az országos áramfogyasztás 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A negatív ár azt jelenti, hogy a termelőknek fizetniük kell, ha az országos hálózatba akarják juttatni a megtermelt energiát. Amikor ilyen helyzet áll elő, általában leállítják a termelést, nem éri meg nekik, hogy fizessék a hálózati díjat. „Előfordult azonban már, hogy benézték, és fizetniük kellett” – mondja Nagy-Bege Zoltán.

A leállás a vízerőművek esetében a legegyszerűbb, melyek tartalékolják a vízkészletet. Műszakilag a napelemparkok és a szélturbinák esetében is egyszerűen kivitelezhető a leállítás, azonban ezen megújuló forrásokat nem lehet tartalékolni, kiesést jelent a nem hasznosított nap- és szélenergia.

A túltermelésre az egyik megoldást az export jelenti, s az utóbbi időben Románia rendszeresen nettó exportőrként jelenik meg a nemzetközi piacon. Ennek is megvannak azonban a korlátai, mivel a hazai áramelosztó rendszer Magyarországgal és Bulgáriával van csak összekötve, s megtörténik, hogy ott is működnek a megújuló forrásokat használó termelők, nincs szükség import energiára.

Ha nagy a túltermelés, a hálózatba juttatott fölösleges villanyáram súlyos üzemzavart okozhat. Ezt megelőzendő, a Transelectrica országos diszpécsere lekapcsolhat termelőket, magyarázza Nagy-Bege Zoltán, azonban mostanáig nem volt szükség ilyen beavatkozásra.

Negatív árakra a kőolaj esetében is volt már precedens, a koronavírus-járvány idején, amikor a kereslet zuhant, a tárolási kapacitások pedig telítettek voltak, így a termelőknek fizetniük kellett, ha szabadulni szerettek volna a felszínre hozott energiahordozótól.

Nagy-Bege Zoltán szerint az országban nagyon sok megújuló forrást felhasználó beruházás van folyamatban, ami lefelé nyomja az árakat. Mivel azonban ezek működtetése teljes mértékben ki van szolgáltatva a természet szeszélyeinek, nőni fog a piac volatilitása, viszonylag gyakoriak lehetnek a túltermelési időszakok, amikor negatívra válthat a villanyáram nagykereskedelmi ára.