Ráadásul a termelési kapacitásunk közel negyede teljese ki van szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek.

Tíz év alatt 9 százalékkal csökkent Románia áramtermelési kapacitása. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint 2011-ban 19 733 MW volt a hazai erőművek beépített teljesítménye, ami 2020-ra 18 030-ra csökkent.

A visszaesés annak ellenére következett be, hogy a szóban forgó periódusban 4 300 MW teljesítményű, megújuló energiaforrásokat felhasználó termelési kapacitást helyeztek működésbe, mivel 6 ezer MW kapacitású szénerőművet időközben bezártak. A 9 százalékos csökkenésnek az lett az eredménye, hogy miközben Románia villanyáramot exportált, napjainkra nettó importőrré vált.

Az energetikai szektor leépülése/leépítése nem jellemző az Európa Unió tagállamaira. A szóban forgó időszakban egy sor tagállamban jelentős mértékben nőtt az áramtermelési kapacitás: Írországban és Németországban 34, Svédországban 25, Hollandiában és Norvégiában 22, Ausztriában pedig 19 százalékkal. Nem csupán a tehetős tagállamok fejlesztettek gőzerővel, hanem a súlyos pénzügyi-gazdasági problémákkal küszködő Görögország és a Romániáéhoz hasonló fejlettségű Lengyelország és Litvánia is, 27, 29, illetve 14 százalékkal. Az EU legszegényebb állama, Bulgária 6 százalékkal több villanyáramot volt képes előállítani 2020-ban, mint 2011-ben.

Mellettünk az egyetlen kivételt Szlovákia jelentette, ahol 11 százalékkal csökkent az áramtermelési kapacitás. Olaszországban és Magyarországon minimális mértékű volt a leépülés, mindössze, 2, illetve 1 százalékos.

Az adatok azt mutatják, hogy Romániának semmiféle energetikai stratégiája nem volt az elmúlt években, a szén kivezetése teljesen szakszerűtlen módon történt. Jelen pillanatban, az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) adatai szerint Romániában az áramtermelő erőművek beépített kapacitása 18 307 MW, vagyis érdemben nem változott az elmúlt két évben.

Elméletileg ekkora beépített kapacitásnak fedeznie kellene a hazai fogyasztást, a gyakorlatban azonban nem így van, mivel 4 400 MW teljes mértékben az időjárás szeszélyeitől függ, szélcsend és borús idő esetén a szélturbinák és a naperőművek nem termelnek energiát.

Lengyelországban az illetékesek sokkal hozzáértőbb módon jártak el. Ott, megőrizték, illetve korszerűsítették a fogyasztás kb. 70 százalékát biztosító széntüzelésű erőműveket, miközben szélturbinákat és napelemparkokat építettek. Mindezek eredményeként Lengyelország pont ellentétes utat járt be, mint Románia, áramimportőrből exportőrré vált.