Tavaly a 27 tagállamból kettőnek volt csak többletes a költségvetése, de a többség 3 százalék alatt tartotta a deficitet.

Jelenleg Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, mely ellen túlzottdeficit-eljárás folyik, rövidesen azonban bővölhet a kör, írja az economedia.ro. Az Európai Bizottság (EB) a közelmúltban Belgiumot, Franciaországot, Olaszországot, Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Máltát is figyelmeztette amiatt, hogy a költségvetési hiányuk jóval meghaladja a megengedett 3 százalékot. A GDP-arányos államadósságot illetően az EB maximum 60 százalékot tart elfogadhatónak.

Messze a legrosszabb helyzetben az olasz államháztartás van: 2023-ban 7,4 százalék volt a GDP-arányos költségvetési hiány, az államadósság pedig a GDP 137,3 százalékával egyenértékű. Siralmas a magyar államháztartás állapota is: tavaly 6,7 százalékos volt a költségvetési deficit, az ország adósságállománya pedig a GDP 73,5 százalékának felelt meg.

Lengyelország és Szlovákia valamivel jobban áll: a tavalyi évet 5,1, illetve 4,9 százalékos deficittel zárták, az adósságállományuk pedig a GDP 49,6, illetve 56 százalékával volt egyenértékű.

Belgiumnak a 2023-as költségvetési hiánya nem volt egetverő, 4,4 százalék, azonban a GDP-arányos államadóssága már 105,3 százalékon áll. Az EU második legnagyobb gazdasága, Franciaország is bajban van: az 5,5 százalékos deficithez 110,6 százalékos adósságállomány társul.

Máltán 4,9 százalék volt a legutóbbi költségvetési hiány, az államadósság pedig 50,4 százalékos.

Észtország, Csehország, Spanyolország, Finnország és Szlovénia szintén vétettek az EU államháztartási szabályai ellen, azonban az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem jelentős, illetve alkalmi kihágásról van szó. Észtország esetében a 3,4 százalékos deficitet a megugró védelmi kiadások számlájára írta az EB, indokoltnak minősítve azokat, tekintve az Oroszország jelentette fenyegetésre.

Az, hogy egy ország központi költségvetése deficits legyen, egyáltalán nem szükségszerű. 2023-ban két EU-tagállam is kevesebbet költött a bevételeinél. Az ír költségvetés, akárcsak egy évvel korábban, 1,7 százalékos többlettel zárta az évet. A dublini kormány röpke három év alatt 58,1 százalékról 43,7 százalékra csökkentette az ország GDP-arányos adóssáhgállományát.

Dániában a kormány tavalyi bevételei a GDP 3,1 százalékával haladták meg a kiadásait. A dán költségvetés a koronavírus-járvány idején is pluszos volt, az államadósság pedig 2020 és 2023 között 42,3 százalékról 29,3 százalékra csökkent.

Gazdaságilag hosszú időn át Görögország volt az EU betege, azonban egyértelmű, hogy a tartós gyógyulás útjára lépett. Tavaly a görög költségvetési deficit mindössze 1,6 százalék volt, miközben az elmúlt három évben az államadósságot a GDP 207 százalékáról 161,9 százalékára csökkentette az athéni kormány.

Az Európai Bizottság módszertana szerint Románia 2023-as költségvetési hiánya 6,6 százalék volt, az év végi államadóssága pedig 48,8 százalék. Románia az egyetlen tagállam, melyről az EB megállapította, hogy nem tartotta magát az államháztartási konszolidációra vonatkozó ajánlásokhoz.