A szóban forgó összeg hozzávetőleg 181 milliárd lej, amiből közel 87 milliárd az idei deficitre megy el.

Az év első három hónapjában 70 milliárd lejt meghaladó hitelt vett fel a Ciolacu-kabinet, írja az economedia.ro. Ennek egy részét a korábban felvett hitelek refinanszírozására, illetve a kifutó hitelek kifizetésére fordították, másik részét pedig a deficites költségvetés kiegyenlítésére. Ehhez hozzáadódik még 20 milliárd, amit 2023 végén vett fel a Pénzügyminisztérium az év eleje kiadások fedezésére és a kormányzati tartalékalap feltöltésére.

Idén a kormánynak minimum 181 milliárd lej értékű hitelre lesz szüksége, ami abszolút rekordot jelent. Ez az összeg még nőhet, ugyanis a költségvetés-tervezetben 86,6 milliárd lejes deficit szerepel, de valószínűnek tűnik, hogy a valóságban nagyobb lesz. A kéthavi hiány alapján illuzórikus látszik az éves szinten tervezett 5 százalék, a 6 százalék körüli érték lehet reális.

Románia idén 35 milliárd lej körüli összeget kell költsön az államadósság kamataira. Ez hozzávetőleg a GDP 2,2 százalékának, a költségvetési bevételek 6-7 százalékának felel meg, ami nagyon magas részarány.

A kamat, melyet a kormány hosszú távra felvett kölcsönök után fizet, növekvő tendenciát mutat. Áprilisban a pénzügyi tárca évi 6,58 százalékos átlagos kamattal tudott felvenni hitelt 2031-es kifutási idővel. Ez 0,16 százalékponttal volt magasabb a februárban, a 0,21 százalékponttal a januárban felvett hitelek kamatánál, ugyanakkor egyelőre alacsonyabb az októberi 7,2 százaléknál.

Az Európai Unió tagállamai közül Románia és Magyarország fizeti a legnagyobb kamatokat a frissen felvett hitelek után. Ez annak a következménye, hogy a befektetők nem bíznak a román politikai osztályban, mivel nincs stratégiája és valós törekvése a strukturális deficit csökkentésére. A magas kamatokhoz hozzájárul az infláció is, mely nagyobb, mint a térség többi államában.