Főleg nyers mezőgazdasági termékeket importálunk, s feldolgozva vásároljuk vissza azokat.

Románia az Európai Unió jelentős gyümölcs- és zöldségtermelői közé tartozik, azonban ezen termékkategóriákban is hatalmas a külkereskedelmi deficitje. Első helyen állunk a szilvatermesztés terén, harmadikok vagyunk a fokhagyma és a savanyúságnak való uborka, negyedikek a padlizsán, ötödikek a görögdinnye, s hatodikok a cseresznye, a szőlő, a dió, az alma és az áfonya tekintetében.

Mindezek ellenére, az INS adatai azt mutatják, hogy tavaly a zöldség- és a gyümölcsimport értéke 1,6 milliárd euróval haladta meg az exportét. Idén tovább nőtt a deficit, már 2 milliárd eurónál jár, írja a Ziarul Financiar (ZF).  

Ennek a helyzetnek több oka van, többek között a modern tárolási kapacitások hiánya, a termények alacsony feldolgozási foka, valamint az, hogy a statisztikában szereplő mennyiségek jelentős része sosem kerül kereskedelmi forgalomba.

„A statisztikákban a kiskertek is szerepelnek, aminek semmi köze a kereskedelemhez. Az 1-, 2-, 5 hektáros kistermelők is nehezen kerülnek be az áruházakba, mert nem tudnak országos szinten és folyamatosan szállítani. A kereskedők azt kérik, hogy szállítsunk ma, holnap és holnapután is, mi pedig nem tudunk megfelelni az elvárásoknak” – nyilatkozta Vlad Gheorge, a növény- és zöldségtermesztők érdekvédelmi szervezetének (OIPA) az elnöke.

Bár Románia az EU hatodik legnagyobb almatermesztője, a pékségekbe és a cukrászatokba minimális mennyiségű hazai alma kerül. „Amikor gyümölcsbeszállítókat keresünk, akkor Lengyelország az első a listán, mert sok gyümölcsük van és versenyképesek. Romániában, az alma hazájában, hiába keresünk almapüré beszállítókat. Természetesen gyümölcs, alma van, de nekünk almapürére van szükségünk” – idézi a ZF Gabriela Bereșt, a sütő- és cukrászipari alapanyagokkal foglalkozó Puratos Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatóját.

Azonban nem csak az alapanyagokból van hiány. „A konzervdobozokat főleg Törökországból kell importálni. A nagy konzervgyártók importálnak, mert tudomásunk szerint már csak egy konzervdoboz-gyártó van. A konzervekhez szükséges befőttesüvegek is importból származnak. Egyszer használatos munkaruhát sem lehet Romániában beszerezni. (…) A hozzáadatott érték növeléséhez az kellene, hogy mindent, amire szükséged van az országban termeljenek meg, ehhez azonban nagy befektetésekre volna szükség” – mondja Dana Tănase, a Román Hús Egyesület ügyvezető igazgatója.

Jaques Edouard Săvoiu, a Sarom Packaging igazgatója azt állítja, hogy az élelmiszeriparban felhasznált üvegek 70 százaléka importból származik.