A katonák és a rendőrök is fizetnek nyugdíjbiztosítási hozzájárulást, de kevesebbet, mint az átlagos munkavállalók, a nyugdíjuk azonban jóval több.

Különnyugdíjak-e a katonai és a rendőri nyugdíjak? Ez hosszú ideje viták tárgyát képezi a közbeszédben, de konfliktust gerjesztett a kormány és az Európai Bizottság között is. A fegyveres testületek tagjainak nyugdíja körüli homályért lényegében a kormány a felelős, mivel a rendszer átláthatatlan és nélkülöz minden logikát.

A nyugállományú egyenruhások nyugdíjai tavaly több mint 9 milliárd lejbe kerültek az államkasszának. Ez 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi kiadást. 2022 decemberében a haszonélvezők száma 165 ezer volt. A katonai nyugdíjak 51 százalékát olyanok kapják, akik korábban a Belügyminisztérium alkalmazásában álltak. A Védelmi Minisztérium kb. 80 ezer személynek fizet nyugdíjat, ez a létszám meghaladja az aktív állományét. A katonai nyugdíj átlagértéke, bár az 1779 lejes országos átlagnak több mint a dupláját tette ki, nem volt kiugróan magas, kevéssel haladta meg a 4 ezer lejt.

Hová kerül a pénz?

A fegyveres testületek tagjainak a béréből ugyanúgy 25 százalék nyugdíjbiztosítási hozzájárulást von le az állam, mint más munkavállalókéból, de a pénz nem ugyanoda kerül. „Ez a hozzájárulás közvetlenül a központi költségvetésbe folyik be, nem pedig a társadalombiztosítási költségvetésbe” – nyilatkozta a Național napilapnak Emil Pășcuț, a Diamantul rendőri szakszervezet elnöke.

Elmondása szerint hatalmas összegről van szó, a rendőrök ugyanis átlagban havi 1300 lejt fizetnek be. Normális esetben ez több kellene legyen, azonban a 25 százalékot csak az alapbér után fizetik, a jelentős összegű bérpótlékok adómentesek. Tavaly decemberben 22 510 lej volt a legnagyobb rendőri nyugdíj, míg a legkisebb 58 lej.

A Pénzügyminisztérium, illetve a védelmi és a belügyi tárca nem szokta nyilvánosságra hozni, hogy mennyi pénz folyik be az államkasszába a rendőröktől, csendőröktől, tűzoltóktól és a katonáktól beszedett adó formájában. A Diamantul érdeklődésére a Belügyminisztérium azt közölte, hogy 2021-ben csupán a Kolozs Megyei Rendőrfelügyelőség alkalmazottaitól közel 30 millió lej került a központi költségvetésbe. Márpedig Kolozs mellett további 41 megye van, a rendőrségen kívül pedig még jópár egyenruhás testület.

Ugyancsak a bruttó alapbérük 25 százalékát vonják le a katonáktól is, azonban, hogy ez országos szinten pontosan mekkora összeget jelent, szintén nem lehet tudni. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) nem közli a hadsereg tagjainak folyósított átlagbér értékét, a szaktárca pedig csak a határértékeket hozza nyilvánosságra. Így, egy szerződéses katona nettó bére idén májusban 1930 és 7527 lej között változhatott, egy altiszté 2819 és 5106, míg egy tiszté 3118 és 12 099 lej között.

Idén februárban a Belügyminisztériumnak 125 206 alkalmazottja volt, a Védelmi Minisztériumnak pedig 71 902, ami összesen 197 108. Ha feltételezzük, hogy minden egyes egyenruhástól havi 1300 lejt utalnak át az államkasszába, az 256 millió lejt tesz ki, éves szinten pedig közel 3,1 milliárdot. Ez az összeg a harmada csupán annak, amit a nyugállományú belügyiseknek és katonáknak egy év alatt kifizet az állam nyugdíj formájában.

Természetesan az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) által folyósított kifizetések is meghaladják a befizetések értékét, idén kb. 12 milliárd lejjel. Azonban az, hogy az egyenruhások nyugdíja nagyrészt speciális nyugdíj, akkor is, ha a kormány ennek az ellenkezőjét állítja, kiderül a befizetések és a nyugdíjak arányából.

A CNPP adatai szerint idén áprilisban Romániában 6,246 millió személy fizetett nyugdíjbiztosítási hozzájárulást, a bruttó átlagbérük pedig 5828 lej volt. Ennek az összegnek a 25 százaléka 1457 lej, ennyit fizetett be átlagban havonta egy munkavállaló a nyugdíjpénztárba.  A CNPP által folyósított átlagnyugdíj 2005 lej volt, ami 37,6 százalékkal haladta meg a havi befizetés értékét. Az egyenruhások esetében az arány egészen más, az átlagnyugdíj hozzávetőleg háromszorosa annak az összegnek, amit levonnak az aktív állomány bruttó béréből. Erre mondja valaki, hogy nem speciális nyugdíj.

Hogy a különnyugdíjakat szabályozó, a közelmúltban elfogadott törvény milyen mértékben változtat mindezen, az majd jövőre kiderül. Tény, hogy a nyugdíjkorhatárt a korábbi 58 évről felemélték 65 évre, azonban az egyenruhásoknak továbbra sincs okuk panaszra, ez ugyanis csak 2035-től lép érvénybe.