Próbáljuk meg kihúzni az idei évet hitelfelvétel nélkül, inkább halasszuk ezt a jövő esztendőre, amikorra csökken a kölcsönnel járó adósságszolgálat, javasolja Diósi László közgazdász. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) elnöke, a Maszolnak kifejtette, az alapkamat az infláció változását fogja követni, az infláció tekintetében pedig nagyon sokat javult az előrejelzés: a korábbi 11 százalékos várakozásról 7 százalékra. Így a jegybank tudja csökkenteni az alapkamatot, ennek megfelelően mérséklődnek a bankközi kamatok, és jövő évre már olcsóbbak lesznek a hitelek.

Az idei év jobb is lesz, bizonyos szempontokból rosszabb is, mint a tavalyi, fejtette ki a Maszol megkeresésére Diósi László. Rámutatott, a gazdasági növekedés mérséklődik, az elmúlt évet 4,8 százalékos növekedéssel zárta Románia, idén viszont 2,6 százalékos növekedést várnak az elemzők, ami közel fele a tavalyinak. Jó hír ugyanakkor, hogy a tavaly év végi 16,37 százalékos infláció a Román Nemzeti Bank (BNR) legújabb előrejelzése szerint ez év végére 7 százalékra mérséklődik. Az infláció elleni küzdelem, a pénz fizetőértékének a megőrzése a jegybank legfontosabb feladata, ezért emeli a kamatot, drágítja a hiteleket, ha a vállalkozások nem jutnak forrásokhoz, visszaesik a gazdaság növekedése, csökkennek az árak, elbocsátásokra is számítani lehet.

Ez utóbbi miatt azonban nincs ok aggodalomra, mert a munkaerőhiánya miatt különleges helyzet alakul ki, a munkanélküliségi mutató nem változik, megmarad a 5,4-5,6 százalékos országos átlagszinten, ráadásul a nagyvárosokban – Bukarestben, Kolozsváron, Brassóban – a hivatalosan nyilvántartott állástalanok aránya 1 százalék körül van, de vidéken, az elmaradottabb régiókban sem haladja meg a 8-9 százalékot.

Nem a hitelkereslet csökkent, hanem a hitelképesség

A vállalkozások és a magánszemélyek számára nyújtott hitelek az elmúlt év második negyedévétől csökkenni kezdtek, hivatkozott a jegybanki statisztikákra Diósi László. Tíz százalék körüli kamatkörnyezet keletkezett a bankközi kamatlábak (ROBOR) és a fogyasztói hitelek irányadó mutatóján (IRCC) keresztül, ami olyan adósságszolgálati terhet jelent a vállalkozások és a lakosságnak, hogy ezeket a hiteleket nem éri meg felvenni.

Csökken ugyan a hitelezés mennyisége, de ennek a hátterében nem az áll, hogy az emberek nem szeretnének kölcsönt felvenni, hanem egyszerűen nem kapnak hitelt a bankoktól. Vagyis nem a hitelkereslet csökkent, hanem a jóváhagyott hitelek száma, szögezte le a szakértő. Ennek az a magyarázata, hogy a tavalyi év 16 százalékos inflációja elvitte a bruttó bér növekedést, így csökkent a reálbér szintje. Ha a kisebb reálbéreket rávetítik a magasabb kamatból származó adósságszolgálatra, az emberek már nem képesek felvenni akkora kölcsönt, hiszen az eladósodottságot komolyan szabályozza a jegybank, a teljes fizetés mindössze 30-35 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani.

Veszélyes a könnyen megszerezhető hitel

A szabályozás célja éppen az, hogy megvédje az embereket az eladósodottságtól, azonban a pénzügyi kultúra alacsony szintje miatt, fennáll a veszélye, hogy a nem banki szolgáltatókhoz fordulnak kölcsönért, vagy a magánszemélyek által folyósított hiteleket keresik, figyelmeztet Diósi László.

Az online hitelezők egyre több hirdetése fut a televíziókban, pár kattintásra elérhető a kölcsön, ám ezeknél a szolgáltatóknál bármekkora lehet a kamatszint. A szerződéskötelezettségeket minden esetben alaposan át kell nézni, azonban ha a megállapodás online köttetik, a tanácsadó nem nyújt felvilágosítást a költségekről, a kamatokról, könnyen csapdába kerülhetünk, és a bevételünk jelentős részét elviszi a törlesztés. Diósi László rámutatott, észak-keleti szomszédunknál, Moldovában ez társadalmi szintű problémát jelent, a nem banki finanszírozók a hitelállomány hozzávetőleg 40 százalékát teszik ki.

A magánszemélyektől felvett hitelekkel még inkább vigyázni kell, hiszen az uzsora bűncselekménynek számít. Akinek van annyi pénze, hogy magas kamaton kölcsön adja, megvannak a módszerei is arra, hogy visszavegye, ezért ha nem szeretnénk, hogy megverjenek az utcasarkon, inkább ne adósodjunk el, tanácsolja a közgazdász. Hangsúlyozta, biztonságosabb, ha inkább a bankoktól próbálunk meg kisebb hitelt felvenni.

Ne kölcsönből mutassuk többnek magunkat!   

Romániában még mindig sokan vesznek hitelt olyan célokra, amire általában nem szokás, és nem is javallott. Sokan kölcsönből próbálják „többnek mutatni magukat”, így kölcsönből állják a húsvéti vacsorát, a drága külföldi nyaralást. A romániai lakótelepeken több a drága gépkocsi, mint Németországban, ám ezeket átlagfizetésből nem lehet fenntartani, javíttatni, sokan ezt is hitelből oldják meg. Érdemes a nehezebb időszakokban mérsékelni a költségeket, összehúzni a kiadásokat, mintsem kölcsönből fedezni ezeket, taglalta a szakértő.       

Féllábon is kihúzzuk az idei évet

Semmilyen szempontból nem vagyunk a 2008-2010-es gazdasági válság szintjén, jelenleg összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet, féllábon is kihúzzuk ezt az évet, állapította meg Diósi László. Az ország stabilitása erős, a jegybank devizatartalékai meghaladták az 50 milliárd eurót, a nem teljesítő hitelek, a tőkepiacok rendben vannak, a bankszektor nem mutat problémát sem a tőkésítés, sem a likviditás szempontjából.

A közgazdász arra is kitért, a magasabb kamatok miatt sokkal kevesebb hitel, az ingatlanpiacon kisebb a kereslet, a piac mégsem omlott össze. Tavaly Romániában csúcsot döntött az ingatlan forgalom, miközben Németországban 72 százalékkal zuhant be, és az Egyesült Államokban is 22 éves mélypontot mértek. Idén várhatóan tovább csökken a forgalom, az ingatlanárak lefele korrigáltak, vagy tetőztek.

A kockázatokkal számolni kell

Sérülékenységek továbbra is tetten érhetőek, a demográfiai kockázat magas, hiszen az elmúlt húsz évben 20 százalékkal csökkent a népesség. Ugyanakkor tavaly rekordot döntött a külkereskedelmi mérleg hiánya, elérte a 31 milliárd eurót, 45 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami azt jelzi, hogy külföldről fogyasztunk. Fontos, hogy az európai uniós alapok lehívása megtörténjen, hiszen az abból finanszírozott beruházások jelentik a gazdasági növekedés zálogát, már tavaly decemberben látszott, hogy a visszaeső fogyasztás miatt, hosszú évek óta először a beruházásból származott a GDP növekedés. Románia kevésbé van kitéve az energiaválságnak, mint más európai országok, de ha erősödik, hozzánk is begyűrűznek a hatásai. A mezőgazdaság szintén befolyásolja a növekedést, idén sem várható csúcstermés az időjárás és a drága növényvédők miatt. Legnagyobb veszélyt Románia gazdaságára mégis az jelenti, ha az Európai Unió gazdasága bezuhan, hiszen az Unió a legfontosabb piacunk, és a legutóbbi előrejelzések német recessziót, és az Unió szintjén egy százalék alatti növekedést vetítenek előre, szögezte le Diósi László.