Ismét nő az euróalapú hitelek népszerűsége, mivel ezeket kisebb kamatra adják, mint a lejalapúakat.

Tavaly 4,2 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint 2021-ben, az új jelzáloghitelek értéke azonban jelentős mértékben, 15,5 százalékkal nőtt. Ennek a magyarázata az ingatlanok drágulásában rejlik.

A magánszemélyek által 2022-ben felvett ingatlanhitelek értéke 24,5 milliárd lej, míg egy évvel korábban 21,2 milliárd lej volt. A tavalyi érték 15 éves rekordot jelent, írja a Ziarul Financiar.

A koronavírus-járvány kitörése előtti utolsó évben a lakosság 13,7 millió lej értékben vett fel hitelt lakásvásárlásra. Ez azt jelenti, hogy három év alatt közel 79 százalékkal nőtt az új jelzáloghitelek értéke. Az elmúlt másfél évtizedben a mélypontot 2009 jelentette, amikor az új lakáshitelek mindössze 3,8 milliárd lejt tettek ki. A korábbi globális válság kitörésének az évében, 2008-ban 6,8 milliárd lej volt ezen hiteltípus összértéke.

Akkor nagyon lassan tért magához a piac, 2014-ben is még csak 7 milliárd lej értékben vett fel kölcsönt a lakosság lakásvásárlás céljára, rá egy évre azonban ez az összeg már 11,7 milliárd volt.

A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a lejben felvett kölcsönök értéke 23,8 milliárd lej volt, 13 százalékkal több mint egy évvel korábban. Az euróalapú hitelek népszerűsége robbanásszerűen emelkedett, 210 százalékkal, de így is csak 709,5 millió lejt tettek ki. Ennek a magyarázata az, hogy utóbbiak kamatai kedvezőbbek voltak.

A lejalapú hitelek éves kamata 4,08 és 7,41 százalék között változott, előbbi januárban, utóbbi pedig decemberben volt érvényes. Euróalapú kölcsönt tavaly januárban 2,67 százalékos kamatra lehetett felvenni,  decemberben azonban már 5,31 százalékosra.

A BNR hatályos szabályozása értelmében lejalapú ingatlanhiteleknél a kamatok értéke nem haladhatja meg az adós nettó jövedelmének 40 százalékát. Más valutában felvett kölcsönök esetében ez a határérték 20 százalék, mivel az árfolyamváltozás jelentős rizikófaktort jelent.