Átértékelt fogyasztói szokások: vásárláskor az ár lett a legfontosabb szempont

A kedvenc márkánkról is hajlandóak vagyunk lemondani, ha olcsóbbat találunk.

Megváltoztak a vásárlói szokások a járvány alatt, állítják a világ egyik vezető piackutató cége, a Nielsen munkatársai, egy Közép-Európára kiterjedő felmérés alapján. A járvány kitörése előtt Romániában a drágább, jobb minőségű termékek térnyerése volt megfigyelhető, ami a jövedelmek növekedésének volt a következménye. Ez általános jellemzőjük a gazdasági fellendülések időszakainak.

2020 tavasza óta ez a folyamat megfordult, a fogyasztók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az árnak. Egyre kelendőbbek az áruházláncok saját márkanévvel forgalmazott, olcsó termékei, valamint a nagy kiszerelésűek. A saját márkájú termékek akár 30 százalékkal is olcsóbbak lehetnek, mint azok, amelyeket közismert márkanevekkel forgalmaznak, az igénytelenebb csomagolás és a kisebb marketing költségek miatt. Az emberek ritkábban mennek boltba/áruházba, egy-egy alkalommal nagyobb mennyiséget vásárolnak, mint korábban.

Voltak azonban olyan termékkategóriák is az elmúlt időszakban, például a fertőtlenítő szerek, melyek esetében a vásárlók nem törődtek az árral, hanem a lehető legjobbat akarták megkapni.

A Nielsen kutatásából kiderült, hogy a fogyasztók hajlandók megszokott boltjukat másikra cserélni, ha ott olcsóbban tudnak vásárolni, s ugyanazon okból lemondanak megszokott márkájukról is. A reklámújságokban és más kommunikációs csatornákon meghirdetett árleszállítások révén a kiskereskedők inkább el tudják csábítani az ügyfeleket a konkurenciától, mint korábban.

„A román fogyasztók 67 százaléka azt mondja, hogy tudja azon termékek zömének az árait, melyeket rendszeresen vásárol. Amikor boltot választanak, az egyik legfontosabb szempont az ár” – állapították meg a Nielsen szakemberei.

A tanulmányból az is kiderül, hogy még mindig sokan vannak azok, akik hajlandóak többet fizetni az egészségesebb élelmiszerekért. Romániában ez a réteg a fogyasztók 58 százalékát teszi ki, akárcsak Csehországban, míg Lengyelországban 60 százalékot.

(Nyitókép: Agerpres)

Kapcsolódók

Kimaradt?