Antal Árpád: el kell dönteni, hogy a fővárosnak van országa, vagy az országnak fővárosa

Az idei költségvetés kiszámítható működést biztosít a hazai önkormányzatoknak, történt előrelépés azáltal, hogy a magánszemélyek, cégek és intézmények által befizetett jövedelemadó teljes mértékben helyben marad, ám az egyenlőtlenségek felszámolásához reformra lenne szükség – állapította meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, e tekintetben annyi reform fog megvalósulni az országban, amennyit az RMDSZ kezdeményez és amennyit sikerül átvinnie a kormánykoalíción.

Antal Árpád üdvözölte, hogy a kormány várhatóan pénteken elfogadja és a parlament elé terjeszti az állami költségvetést, ám nehezményezte, hogy ez csak február második felében történik ez meg. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak csak márciusban lesz saját költségvetésük, ami problémát jelent, hiszen addig nem tudják elindítani a beruházásokat és fejlesztéseket. A sepsiszentgyörgyi városházán szavai szerint „fél köbméternyi” kivitelezési szerződés vár aláírásra, amire csak akkor kerülhet sor, ha elfogadják a város idei büdzséjét, mutatott rá a polgármester.

Kiszámíthatóbb lett a gyermekvédelmi és szociális rendszer finanszírozása is

Antal Árpád felidézte, hogy az elmúlt években teljes fejetlenség jellemezte a gyermekvédelmi és szociális ellátórendszer finanszírozását. Ennek oka az volt, hogy a törvényben az állt: „az állam 90 százalékig fedezheti a költségeket”. Ez viszont azt eredményezte, hogy volt év, amikor a gyermekvédelmi és szociális ellátó rendszer kiadásait 80 százalékban finanszírozta az állam, de előfordult, hogy csak 10 százalékot fedeztek, és mindez benne van a nullától kilencven százalékig terjedő intervallumban.

Antal Árpád szerint idén sikerült elérni azt, hogy leszögezzék: a gyermekvédelmi és szociális ellátó rendszer működési költségeit 90 százalékban finanszírozza az állam

A különbözetet a megyei és helyi önkormányzatoknak kellett fedezniük, holott ezek nagy összegek, és nagy terhet jelentenek. A sepsiszentgyörgyi elöljáró arról is beszámolt, hogy az állam nem is egységesen járult hozzá a gyermekvédelmi és szociális ellátó rendszer fenntartásához, hiszen volt olyan megye, ahol a költségek 27 százalékát fedezte és olyan megye is, ahol 122 százalékos finanszírozást kaptak.

Antal Árpád szerint idén sikerült elérni azt, hogy leszögezzék: a gyermekvédelmi és szociális ellátó rendszer működési költségeit 90 százalékban finanszírozza az állam és a maradék 10 százalékot a megyei, illetve települési önkormányzatok, így kiszámíthatóbb lett a rendszer.

A konjunkturális bevételeket újra kellene osztani a többiek között

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a költségvetés elosztásában „átütő reformra” lenne szükség, hogy felszámolják a régiók, egyes megyék és ezeken belül is a települések közti fejlődési egyenlőtlenségeket. Ha ez nem történik meg, tovább nő a szakadék a gazdag és szegény régiók, megyék és települések között.

A sepsiszentgyörgyi elöljáró felidézte azt a 2019-ben általa készített tanulmányt, amely szerint egyes hazai települések olyan konjunkturális körülmények között tesznek szert óriási bevételekre, amelyek nem a saját teljesítményük eredményei. Az országban Bukarest mellett 14 megyei jogú város, 15 város és 48 község van, amelyek nem saját közpolitikájuk, „zseniális adminisztrációjuk” révén jutnak nagy összegekhez – részletezte Antal.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Konjunkturálisan fejlődő önkormányzatként Bukarest első kerületét hozta fel példának, ahol azért folyik be óriási mennyiségű személyi jövedelemadó, mert ott működik sok állami intézmény, és oda volt kénytelen bejegyezni székhelyét rengeteg multinacionális vállalat. Emiatt a főváros első kerületében az egy főre visszaosztott személyi jövedelemadó annyi, mint nyolc moldvai megyének összesen.

Hasonló a helyzet Mioveni városban is, amely a Dacia gyárnak köszönhetően nagy összegű állami támogatást kap, és ilyen helyzetben van több nagyváros közvetlen közelében fekvő falu is, ahová ipari parkok és más beruházók telepedtek meg, amelyekhez az állam mindannyiunk adójából biztosított nagy összegű támogatásokat.

A legtöbb személyi jövedelemadót begyűjtő települések

„El kell dönteni, hogy az országnak van fővárosa, vagy a fővárosnak országa. Nem lehet, hogy egy egész ország kizárólag a főváros javát szolgálja”– jelentette ki Antal Árpád, aki szerint az lenne igazságos, ha megszabnák a településeknek a személyi jövedelemadóból befolyt összeg alsó és felső plafonját, a nagyon magas jövedelemadó-bevételekkel rendelkezőktől pedig a többletet elvennék, és újraosztanák a szegényebb települések között, így korrigálhatnák az egyenlőtlenségeket.

Sepsiszentgyörgy polgármesterének számítása szerint, ha összegplafonhoz kötnék az önkormányzatok személyi jövedelemadójának bevételét, akkor a konjunkturális alapon fejlődő önkormányzatoktól elvett és a többiek között szétosztott összeg hozzávetőleg egymilliárd euróra rúgna.

Antal Árpád kérdésünkre válaszolva elismerte, hogy az általa javasolt rendszer életbe léptetése nem lesz egyszerű, mivel az érintett önkormányzatok nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, ám az RMDSZ-ben van politikai akarat, hogy szorgalmazza a reformot, és megpróbálják elérni, hogy a jövő évi költségvetésen javítsanak.

Kapcsolódók

Kimaradt?