4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 7,16 százalékos hiánnyal számol a 2021-es állami költségvetés tervezete, amelyet csütörtök este bocsátottak közvitára a pénzügyminisztérium honlapján. Az adatok szerint a becsült éves infláció 2,4 százalékos, a nettó átlagbér 3323 lej lesz.

A gazdasági növekedés motorja a belföldi kereslet, elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás növelésével, amelynek dinamikája magasabb lesz (6,5 százalék), mint a végső fogyasztásé (3,5 százalék). A gazdasági aktivitás javulása várható minden ágazatban, amellyel elérhető az egészségügyi válság következtében 2020-ban regisztrált visszaesés pótlása – olvasható a tervezetben.

A makrogazdasági jelentés szerint a költségvetés 4,3 százalékos gazdasági növekedésre épül 2021-ben. A 2022-2024-es időszakra átlagosan 4,9 százalékos gazdasági bővülést vetítenek elő, egy 5 százalékos csúccsal 2023-ban, olyan körülmények között, hogy az Európai Unióban 4,1 százalékos, az eurózónában 4,2 százalékos átlagos növekedéssel számolnak.

Kapcsolódó

A parlament dönt majd a közalkalmazottak bérpótlékairól

Törvénytervezet terjeszt be a kormány a parlamentbe a közalkalmazottak bérpótlékairól és az étkezési támogatásáról – jelentette ki szerdán Florin Cîţu miniszterelnök.

bérpótlék költségvetés 2021

Ebben az évben az államháztartási hiány a bruttó hazai termék 7,16 százaléka lesz, amennyiben a bevételek 364,907 milliárd lejt, azaz a GDP 32,67 százalékát, a kiadások pedig 444,907 milliárd lejt, a GDP 39,84 százalék-át teszik ki.

A beruházásra fordított kiadásokat 61,429 milliárd lejre becsülik, ami a GDP körülbelül 5,5 százalékát teszi ki, míg 2024-ben ez az összeg mintegy 67,5 milliárd lej lesz, amelynek nagyobb részét, a GDP 2,8 százalékának megfelelő összeget, vissza nem térítendő európai alapokból fedezik. A következő három évben a költségvetési hiány fokozatosan csökken: 2022-ben a GDP 5,84 százalék-ára, 2023-ban a GDP 4,37 százalék-ára és a 2024-ben a GDP 2,89 százalék-ára.

Az európai uniós módszertan (ESA) alapján kiszámított deficit a 2021-es 8,23 százalékról, 2024-re 2,9 százalékra csökken. Az idei költségvetés tervezete 2,4 százalékos éves inflációs rátával számol. A munkanélküliek számát 313.000-re becsülik, a nettó átlagbér 3323 lej.

Befagyasztások a közszférában, féláron vonatoznak az egyetemisták

Az állami alkalmazottak alapfizetése a 2020 decemberi szinten marad - derül ki abból a makrogazdasági helyzetre vonatkozó jelentésből, amit a 2021-es állami költségvetés tervezete mellé csatoltak. A bruttó havi fizetés részét képező pótlékok, juttatások, kompenzációk, jutalmak és a bérrendszer egyéb elemei 2021-ben legfeljebb a 2020 decemberében odaítélt szinten maradnak, ha a munkavállaló ugyanolyan pozíciót tölt be és azonos feltételek között dolgozik.

A 2021-re előírt egyéb intézkedések: fenntartják az étkezési támogatás összegét a 2020-ra megállapított szinten; elmaradnak a 2017/153-as számú kerettörvény által biztosított prémiumok és üdülési támogatások; az állami alkalmazottak túlóráit csak megfelelő szabadidővel lehet kompenzálni, a rendőrök és katonák esetében pedig a korábbi évek szabályai maradnak érvényben; meghosszabbítják a 2019-ben kiállított vakációs csekkek érvényességét 2021 végéig, és idén nem bocsátanak ki ilyen utalványokat.

A nappali tagozatos, akkreditált felsőoktatási intézményekbe beiratkozott, legfeljebb 26 éves egyetemi hallgatók 50 százalékos kedvezményben részesülnek a helyi tömegközlekedésben, illetve a belföldi közúti, vasúti és vízi közlekedési eszközökön. Az árva vagy árvaházakból származó hallgatók ingyen vehetik igénybe a fenti közszállítási eszközöket.

A jelentés szerint a költségvetési tervezet célja az állami kiadások hatékonyságának javítása. Így a munkaerőpiacon törekedni fognak a foglalkoztatás ösztönzésére annak érdekében, hogy versenyképes és a munkaerőpiac valóságához igazított szolgáltatásokat kínáljanak, mind a munkaadók, mind az álláskeresők számára, hogy összekapcsolják a munkát teljesítménykövetelményekkel.

Január 13-ától az országos bruttó minimálbér 2300 lej, ez 3,1 százalékos növekedést jelent 2020 decemberéhez képest. Az egyetemi végzettséget megkövetelő állások esetében, a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók bruttó minimálbére - bónuszok és egyéb juttatások nélkül - havi 2350 lej, amennyiben legalább egy éve szakmájuknak megfelelő beosztásban, havi átlag 169,333 munkaórás programmal dolgoznak.

Idén januárjtól a gyermeknevelési pótlék összege 16 százalékkal nőtt a 2020 decemberi értékhez képest. A tervezet a veszteséges állami tulajdonú vállalatok támogatását a tevékenység javítását célzó terv bemutatásától teszi függővé.

Öt minisztérium költségvetését csökkentették

A pénzügyi, az igazságügyi, a külügyi, a fejlesztési és az egészségügyi minisztérium költségvetése alacsonyabb lesz 2021-ben, mint egy évvel korábban volt - derül ki a költségvetés tervezetéből.

E szerint a pénzügyminisztérium 5,424 milliárd lejt kap a költségvetésből, ez 2,53 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, viszont a kötelezettségvállalási hitelek esetében az összeg 2,71 százalékkal magasabb, 5,714 milliárd lej.

Az igazságügyi minisztérium költségvetése 4,738 milliárd lej (-1,54 százalék), míg a kötelezettségvállalási hitelek összege 5,177 milliárd lej (+7,59 százalék).

Az egészségügyi minisztérium költségvetése 17,532 milliárd lej (-11,19 százalék), a kötelezettségvállalási hitelek összege 18,625 milliárd lej (-7,25 százalék).

A külügyminisztérium költségvetése 1,09 milliárd lej (-0,83 százalék), a kötelezettségvállalási hitelek összege 1,3 milliárd lej (+7,27 százalék).

A fejlesztési, közmunkálati és közigazgatási minisztérium költségvetése 7,902 milliárd lej (-14,11 százalék), a kötelezettségvállalási hitelek összege 8,438 milliárd lej (+50,13 százalék).

A többi minisztérium, központi intézmény és szolgálatok költségvetése, valamint a mellé rendelt kötelezettségvállalási hitelek:

• belügyminisztérium 21,535 milliárd lej (+3,88 százalék) és 24,56 milliárd lej (+17,56 százalék);
• mezőgazdasági minisztérium 26,006 milliárd lej (+10,38 százalék), és 38,305 milliárd lej (+ 58,96 százalék);
• védelmi minisztérium 22,746 milliárd lej (+3,28 százalék) és 32,727 milliárd lej (+20,12 százalék);
• kutatási minisztérium 1,92 milliárd lej (+24,3 százalék), és 1,91 milliárd lej (+9,79 százalék);
• művelődési minisztérium 935,079 millió lej (+11,71 százalék) és 980,942 millió lej (+12,14 százalék);
• gazdasági minisztérium 6,596 milliárd lej (+186,76 százalék) és 9,198 milliárd lej (+183,42 százalék);
• oktatási minisztérium 31,12 milliárd lej (+2,82 százalék) és 30,9 milliárd lej (+1,6 százalék);
• energiaügyi minisztérium 1,135 milliárd lej (+85,34 százalék) és 1,135 milliárd lej (+85,53 milliárd lej);
• beruházási és európai projektek minisztériuma 2,022 milliárd lej (+11,7 százalék) és 7,536 milliárd lej (+52,49 százalék);
• környezetvédelmi minisztérium 1,409 milliárd lej (+24,5 százalék) és 2,734 milliárd lej (+138,74 százalék);
• munkaügyi minisztérium 53,788 milliárd lej (+10,12 százalék) és 53,899 milliárd lej (+9,74 százalék);
• ifjúsági és sportminisztérium 543,167 millió lej (+3,19 százalék) és 543,167 millió lej (+3,19 százalék);
• közlekedési minisztérium 14,011 milliárd lej (+9,4 százalék) és 31,855 milliárd lej (+66,16 százalék);

Így néz ki a társadalombiztosítási költségvetés

Az állami nyugdíjrendszer bevétele 90 milliárd lej lesz 2021-ben - derül ki a társadalombiztosítási költségvetés tervezetéből, amelyet szintén csütörtök este bocsátottak közvitára a pénzügyminisztérium honlapján.

A nyugdíjrendszer bevételének 81,3 százalékát a járulékok, 0,1 százalékát egyéb bevételek, 16,1 százalékát (16,766 milliárd lejt) az állami támogatás teszik ki. A tervezet szerint az önálló tevékenységből jövedelmet szerző személyek esetében a társadalombiztosítási járulék kiszámításának éves alapja a választott jövedelem, amely nem lehet alacsonyabb, mint 12 országos minimálbér. A társadalombiztosítási járulék fizetési határideje 2021. május 25.

A tervezet szerint a nyugdíjrendszer második pillérébe fizetendő járulék százalékaránya 3,75 százalék. Az állami társadalombiztosítási költségvetés teljes kiadását 90,220 milliárd lejre becsülik 2021-ben, amelyből 90,079 milliárd lejt (99,8 százalék) az állami nyugdíjrendszerre, 140,395 millió lejt (0,2 százalék) pedig a munkabalesetekre és foglalkozási megbetegedésekre különítenek el.

Az állami nyugdíjrendszer összes kiadásának 98,9 százalékát a nyugdíjakra, 1,1 százalékát pedig az állami nyugdíjrendszer fenntartására fordítják (személyi jellegű kiadások, a kincstárnak fizetendő kamatok, stb.).

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszerével kapcsolatos összes kiadások 88,6 százalékát szociális segélyekre (munkabalesetek vagy foglalkozási megbetegedések miatti rokkantsági nyugdíjakra, fogyatékosság esetén szociális ellátásokra), 11,4 százalékát pedig az rendszer fenntartására (személyzeti költségek, áruk és szolgáltatások, kamatok, egyéb kiadások, transzferek, stb.) fordítják.

2021-ben a nyugdíjak kifizetésére szánt összeg 87,472 milliárd lej, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 7,83 százaléka. A társadalombiztosítási költségvetést 142.930 millió lej többlettel tervezték, amely összeg a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszeréhez kapcsolódik. Ugyanakkor az idei évre a munkanélküliségi biztosítási költségvetés teljes bevételét 4,678 milliárd lejre becsülték.