Az időjárásnak is a kormány elvárásai szerint kell alakulnia ahhoz, hogy ne lépjük túl a 7,16 százalékos költségvetési hiányt – vélik a Maszol által megkeresett szakértők.

Határozottan optimista, de összességében reális költségvetés-tervezetet állított össze a kormány, vélik a gazdasági szakemberek. A közvitára bocsátott dokumentum szerint a büdzsé kidolgozói 364,9 milliárd lejre számítanak a bevételi oldalon, míg a kiadásokat 444,9 milliárdra becsülik. Számításaik szerint a bruttó hazai termék (GDP) 1 116,8 milliárd lej lesz 2021-ben. A Cîțu-kabinet 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami az egyik legfontosabb keretszám, ehhez tervezik ugyanis a bevételeket.

Kapcsolódó

Közvitán a 2021-es költségvetési törvény tervezete – mutatjuk a számokat

Többszöri halasztás után közvitára bocsátotta csütörtök este honlapján a pénzügyminisztérium a 2021-es költségvetési törvény, illetve a társadalombiztosítási törvény tervezetét.

költségvetés 2021

„Ez a legoptimistább, valamennyi létező forgatókönyv közül, mivel az Európai Bizottság 3,8, a Világbank 3,5, különböző bankok vezető közgazdászai pedig 3,7-3,8 százalékos növekedést prognosztizálnak. A tervezet szerint a növekedés motorja az építőipar és a mezőgazdaság lesz, utóbbinak 14,8 százalékos növekedésére számítanak. Bár az elmúlt év mélypontja után hozhat 2021 15 százalékos növekedést a mezőgazdaságban, de ez mégis olyan, mintha az időjárásra fogadtak volna” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa.  

A közgazdász szerint fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődjön az, ami az elmúlt években, amikor felültervezték a bevételeket, ellenben alulbecsülték a kiadásokat. Ami a minisztériumok költségvetését illeti, csupán látszat, hogy Cseke Attila vezette fejlesztési tárca kevesebből gazdálkodhat, mint 2020-ban.

Az idei 5,5 milliárd lej lényegesen több, mint amennyi a tavalyi induló költségvetése volt a minisztériumnak, a végösszeg három költségvetés-kiegészítés után alakult ki. Ez normális is, hangsúlyozta Králik Lóránd, mivel előre nem lehet tudni, milyen ütemben fognak haladni a helyi fejlesztési programok. Az egyetemi oktató összességében a tavalyinál realistábbnak tartja az idei költségvetés tervezetét.

Az önkormányzatok idén a tavalyi összegnél közel 5 százalékkal több pénzt kapnak a feladataik ellátására, azonban az áfavisszaosztásból helyi fejlesztésekre elkülönített keretet 20 százalékkal visszavágták. Ez fájdalmas lehet a szegényebb önkormányzatok számára – mondta Králik.

Reális tervezet

„Reális tervezetet tettek le” – véli Rácz Béla Gergely, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) adjunktusa is, azt azonban elismeri, hogy a 4,3 százalékos gazdasági növekedés, bár megvalósulható, de egy határozottan optimista szcenárió.

Elmondta, hogy a A BBTE közgazdasági és gazdaságtudományi karán is modellezték az idei gazdasági folyamatokat, ami szintén 4 százalék körüli növekedést mutatott. Az egyetemi oktató az éves infláció 2,4 százalékos értékét és a munkanélküliek 310 ezres létszámát is valósághűnek látja. Utóbbi szintén lényeges eleme a költségvetésnek, mivel minden egyes állástalan elmaradó bevételeket, s egyidejűleg keletkező kiadásokat jelent.

Rácz Béla Gergely a 7,16 százalékos költségvetési hiányt szükséges rossznak tartja, amit a válságkezelés indokol. Az, hogy tartható-e ez az érték, szerinte egy sor tényezőtől függ, főleg attól, mikor ér véget a járvány.

A költségvetés-tervezet egyébként 109,97 milliárd lejes személyzeti kiadásokat irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy az állam 364,9 milliárd lejes bevételeinek a 30,1 százaléka a közalkalmazottak fizetésére megy el, s ebben az összegben nincsenek benne a nyugdíjak és más szociális juttatások.

(Címlapfotó: Kiss Gábor)