A bérek és a nyugdíjak befagyasztása csak ideiglenesen és részben oldja meg a deficit kérdését, hosszabb távon az európai alapok lehívása bürokráciájának csökkentése és az adóhatóság digitalizációja enyhítheti Románia finanszírozási problémáit – véli Miklós Zoltán közgazdász, a képviselőház költségvetési bizottságának tagja.

Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy ez egy nagyon szűkös költségvetés lesz, korlátozottak a források, de hangsúlyosan kértük, és be is kerültek azok az intézkedések, amelyeket fontosnak tartottunk – nyilatkozta a Maszol portálnak a Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának tagja a közvitára bocsátott költségvetési tervezetről.

Kapcsolódó

Szakértői vélemények: optimista, de tartható a kormány által tervezett idei költségvetés

Az időjárás is a kormány elvárásai szerint kell alakuljon ahhoz, hogy ne lépjük túl a 7,16 százalékos költségvetési hiányt.

költségvetés 2021 Králik Lóránd

Felidézte, hogy 2020 nagyon nehéz év volt, amikor a prioritáslista élére a válságkezelés került: a munkahelyek védelme, illetve a kis- és közepes vállalatok támogatása, amelyek a legsebezhetőbbek ebben a periódusban. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy jelentős közberuházások tudjanak megvalósulni különösen ott, ahol a magyar közösség él. Az önkormányzatainkat szeretnénk erősíteni, az intézményrendszerünket fejleszteni. Úgy gondolom, hogy sikerült a kormányprogramba bevinnünk ezeket az elvárásainkat” – tette hozzá.

A kormány 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei évre, ami lehetővé tenné a tavalyi, tíz százalékhoz közelítő deficit csaknem 3 százalékpontos csökkentését. A hiány így is jelentős, hét százalék fölötti lesz. Miklós Zoltán szerint az a gond – a koronavírus-járvány által megtépázott bevételek mellett –, hogy Románia költségvetését erőteljes strukturális deficit jellemzi. Ez azt jelenti, hogy viszonylag alacsony jövedelmekkel rendelkezik az ország – az elmúlt években a GDP 27-28 százalékát tették ki az adóbevételek, majd ez az arány 31 százalékra emelkedett –, és a viszonylag alacsony adóbevételekhez merev költségek társulnak.

Olyan személyi költségek jelennek meg minden évben a büdzsében – elsősorban közalkalmazotti bérek és nyugdíjak –, amelyek nem hagynak túl sok mozgásteret egyéb jellegű kiadásokra, közberuházásokra.  „2021-ben a kormány azt a megoldást találta, hogy befagyasztja a közalkalmazotti béreket, és a nyugdíjpont értékét sem növeli, viszont a problémát hosszú távon is kezelni kell, vagyis reformokra lesz szükség” – mutatott rá a képviselő.

Hozzátette: az RDMSZ egyik fontos prioritása az volt, hogy a beruházás jellegű pályázatok önrészét biztosítsa az állami költségvetés. Három nagy kategóriáról beszélünk: egyrészt a 2014-2020-as költségvetési ciklus pályázatairól – hiszen van még pár év azok lezárására –, másrészt a 2021-2027-es költségvetési ciklus projektjeiről, harmadrészt a helyreállítási alapról. Rámutatott: az európai alapok a deficit kérdését nem oldják meg – hiszen a költségvetés mindkét oldalán, bevételként és kiadásként egyaránt megjelennek –, viszont arra jók, hogy a hazai adóbevételekből közberuházásokra fordítható, viszonylag kicsi összeget kipótolják.

Digitalizálás a helyreállítási alapból

A helyreállítási alapról – amelynek keretében 30,5 milliárd euró áll Románia rendelkezésére vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában – úgy vélte: az első verzió, amelyet közvetlenül a választások előtt hozott nyilvánosságra Ludovic Orban kormánya, nem volt megfelelő, és újra is kellett tárgyalni. (Az új verzióról jelenleg is zajlanak az egyeztetések a társadalmi partnerekkel.)

„Itt azt tartom fontosnak, hogy életképes és könnyen finanszírozható kiírások szülessenek, hiszen tudjuk jól, hogy a helyreállítási alapot viszonylag rövid időn belül el kell költeni – 2026 végéig le kell zárni a projekteket –, ezért a cél az lenne, hogy a szerződések nagy részét aláírják 2022 végéig. A sikerhez viszont az kell, hogy a projektek lebonyolítása kevesebb bürokráciával történjen, mint amit a korábbi években tapasztaltunk az európai alapokat illetően” – magyarázta.

Hozzáfűzte: a helyreállítási alapból komoly reformokat lehet végrehajtani, számos intézmény digitalizációját lehet majd ebből megvalósítani. Például az adóhatóságét (ANAF), „mert anélkül évről évre találkozni fogunk a költségvetési megszorítások kérdésével”. Miklós Zoltán ezzel a rendkívül gyenge adóbehajtásra utalt. Példaként említette, hogy az állam évről évre képtelen behajtani az áfa-kintlévőségek egynegyedét.

„Ha megtörténik az adóhatóság digitalizációja és a SAF-T rendszer bevezetése, akkor az egyrészt sokkal hatékonyabbá teheti az adóbehajtást, másrészt az adóalap kiszélesedéséhez vezethet, hiszen a szürkegazdaságot valamilyen szinten felszínre tudja hozni” – fejtegette.

Az OECD által kialakított SAF-T (Standard Audit File for Tax, azaz adózási célú egységes auditállomány) olyan digitális adatszolgáltatási formátum, amely – az adózással összefüggő, digitalizált könyvelési adatok leírásának és átadásának standardizálásával – javítja az adóellenőrzések hatékonyságát. Jelenleg 11 európai állam használja, köztük Magyarország. Miklós Zoltán szerint a rendszer lehetővé teszi valós időben a cégek tranzakcióinak, számlázásainak, utalásainak, gazdasági műveleteinek elemzését, és ahol alkalmazták, mindenhol kimutatató javulást hozott.

Az alsóház költségvetési bizottságának tagja felhívta a figyelmet arra, hogy januártól az ANAF korlátozások nélkül hozzáfér a magánszemélyek számlaadataihoz, illetve egy ideje folyamatosan kapja a cégektől az elektronikus pénztárgépek adatait. A probléma az, hogy miközben a cégeket kötelezték az ANAF-hoz bekötött digitális kasszagépek beszerzésére, az adóhatóság nem készült fel arra, hogy a beérkező adatcsomagokat tárolja, feldolgozza, kielemezze. A képviselő reméli, hogy az ANAF digitalizációja terén sikerül jelentős előrelépést elérni az elkövetkező két évben, illetve a SAF-T rendszert illetően még az idei év első felében.

Kérdésünkre, hogy mekkorára becsülhető a feketegazdaság, a képviselő „több tízmilliárdos nagyságrendet” valószínűsített, és hangsúlyozta, hogy azokban az európai országokban, ahol megtörtént a digitalizálás, „eurómilliárdok kerültek a felszínre”. Úgy becsülte, hogy Romániában akár 10-15 százalékkal nőhetnek az adóbevételek.

Az utóbbi napokban megszellőztetett takarékossági elképzelésekről elmondta: a megalapozatlan bérpótlékok megszüntetésével egyetért, viszont az RMDSZ nem támogatott, és nem is fog támogatni olyan intézkedést, amely a közalkalmazottak alapfizetésének a csökkentését eredményezné.