2020-ban még csak 14,51 milliárd lejt tettek ki a költségvetésből fizetendő kamatok és a törlesztőrészletek, idén már 16,68 milliárdot.

2024 végén az államadósság nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék (GDP) 55 százalékát, áll a kormány által a költségvetés tervezettel párhuzamosan kidolgozott, a kormányzati ciklus alatti gazdasági-pénzügyi folyamatokat tárgyaló dokumentumban. Az 55 százalék kívánatos, s egyúttal merész célkitűzés, figyelembe véve, hogy 2020 folyamán a GDP-arányos államadósság körülbelül 10 százalékkal nőtt. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy tavaly rendkívüli volt a gazdasági környezet, a járvány és a gazdasági válság miatt egyszeri pluszkiadások és bevétel kiesések terhelték a büdzsét.

Kapcsolódó

Szakértői vélemények: optimista, de tartható a kormány által tervezett idei költségvetés

Az időjárás is a kormány elvárásai szerint kell alakuljon ahhoz, hogy ne lépjük túl a 7,16 százalékos költségvetési hiányt.

költségvetés 2021 Králik Lóránd

Az idei évtől az elemzők lendületes gazdasági növekedésre számítanak, ami elősegíti az államháztartás konszolidációját. 2021-re 7,16 százalékos deficittel és 1 116,8 százalékos GDP-vel kalkulál a kormány. Ha mindkét prognózis bejön, akkor az adósságállomány 79,9 milliárd lejjel nő idén.

2020 novemberének végén 44,4 százalékos volt az államadósság, míg az adósságállomány 464 milliárd lej. Az idei év végére ez 543,9 milliárdra fog nőni, ha minden a kormány tervei szerint alakul. Ez az összeg 48,7 százalékos államadósságnak felel meg, de a valóságban inkább 49 százalék, mivel a számításból hiányoznak a tavalyi decemberi adatok. Az idei 7,16 százalékos költségvetési hiány tehát nem 7,16 százalékkal növeli a GDP-arányos államadósságot, hanem kisebb mértékben, mivel időközben a GDP is nő.  

Ugyanez igaz a 2022-2024-es időszakra is. 2022-re 5,84 százalékos költségvetési hiánnyal számol a pénzügyi kormányzat, amit a következő évre 4,37, 2024-re pedig 2,89 százalékra mérsékelnének. Ez összesen közel 13 százalék, azonban a bruttó hazai termék megfelelően gyors növekedése esetén reális, hogy GDP-arányosan ne haladja meg a 6 százalékot, elméletileg tartható lenne tehát az 55 százalékos küszöb.

Nem elég a bevételeket növelni

Hogy ezt az ütemtervet tartani lehessen, nem elég, hogy csak a bevételi oldalon dolgozzon a kormány, például a várható és a ténylegesen befolyt adóbevételek közti különbség, az áfarés csökkentésével, véli Králik Lóránd, a partiumi Keresztény Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa. „Olcsóbb államra van szükség. Az Európai Unióban nálunk a legmagasabb az állami és a magánszféra béraránya, ami nem egészséges” – mondta a szakember.

Rácz Béla Gergely, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia a GDP-arányos államadósság alacsony szintje miatt könnyen tudott hozzáférni hitelekhez, ami ellensúlyozta a gazdasági stratégia hiányát. „Ezt az előnyünket kezdjük eljátszani” – hangsúlyozta a szakember.

Az államháztartási hiány gyors csökkentése már csak amiatt is fontos, mivel a növekvő adósságállomány egyre nagyobb kamatterhet jelent, ami a folyó költségvetést terheli. Tavaly még csak 14,51 milliárd lejt kellett kifizetni kamatokra és hiteltörlesztésre, azonban idén már 16,68 milliárdot. Az elkövetkező években ez az összeg folyamatosan nőni fog.

(Nyitókép: AdobeStock)