Egyre több cég számára az is kihívást jelent, hogy 40 órás munkahéttel jövedelmezően tudjon működni.

A szocializmus legsötétebb időszakában, a 80-as évek második felében az emberek már annak is örülhettek, ha csak heti hat napot, 48 órát kellett dolgozniuk, megtörtént ugyanis, hogy vasárnap is becitálták őket a munkahelyükre. A rendszerváltást követően rövidesen Románia is átállt a kontinens boldogabb felén már régóta általános, ötnapos, 40 órás munkahétre, az erről rendelkező törvényt 1990 márciusában szavazta meg a parlament.

Az elmúlt évtizedben a világ több pontján – Izlandon, Japánban, Új-Zélandon – kísérleteztek a munkaadók és az állam a heti munkaidő négy napra elosztott 35-36 órára történő kurtításával, ami egyelőre sehol sem vált bevett gyakorlattá. Erdélyi nagyvárosokban néhány hete kisméretű plakátok tűntek fel, melyek még merészebb követelést, a négynapos, mindössze 32 órás munkahetet fogalmazzák meg célként.

„Már egy csomó időt dolgozol. Teljes mértékben lehetséges és megvalósítható, hogy csak heti 4 napot dolgozzunk ugyanazért a fizetésért. A 40 órás munkahetet a dolgozók mozgósítás révén, nem a főnököknek és a kormányoknak köszönhetően sikerült kivívni” – olvasható a román nyelvű plakátokon, melyek arra szólítják fel a szimpatizánsokat, hogy aláírásukkal támogassák az ügyet.

Az online aláírásgyűjtés a 4ziledemunca.com internetes oldalon folyik, mely egyértelművé teszi, hogy a kezdeményezők heti 32 órás munkaidőben gondolkodnak. A tíz szakszervezeti (Alfa Kartell, Nemzeti Szakszervezeti Tömb – BNS, CNSLR-Frăția, Demokratikus Szakszervezetek Románia Konföderációja – CSDR, Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége – FNSA stb.) vezetőhöz címzett petíciót a cikk megírásáig csupán 2530-an írták alá. Mivel a hazai munkavállalók száma meghaladja az 5,1 milliót, ez egyelőre fölöttébb szerény eredménynek tűnik, aminek az lehet a magyarázata, hogy kevés emberhez jutott el az információ. Romániában a munkához való általános viszonyulást az „úgy álljunk hozzá, hogy más is hozzáférjen” elv határozza meg, biztosra vehető tehát, rengeteg támogatnák, hogy változatlan fizetésért csak 32 órát kelljen dolgozni.

Ki fogja ezt kigazdálkodni?

„Úgy véljük, minden szakszervezet azért kellene síkra szálljon, hogy a munkahét 4 napra, 32 órára rövidüljön, bérmódosítás nélkül. Kérjük a szakszervezetek vezetőségeit, hogy vállalják fel ezt a követelést, álljanak ki nyilvánosan a munkahét rövidítésének szükségessége mellett, használják a rendelkezésükre álló intézményi platformokat arra, hogy ez a követelés megbeszélés tárgyává váljon, s főleg, hogy mozgósítsák a tagságukat ennek érdekében” – olvasható a honlapon.

„A válságok minket szegényítenek el, míg az erősek gazdagodnak, s miközben a jövő egyre bizonytalanabbá válik, emlékeznünk kell arra, hogy nálunk az erő, nálunk, akik dolgozunk, alkotunk, tanulunk, akik működtetjük a társadalmat” – hangsúlyozzák a magukat szocialistának valló kezdeményezők.

„Abban egy szál hiba nincsen, nyugodtan lehet 32 órás a munkahét, amíg azt egy cég ki tudja gazdálkodni” – nyilatkozta a Maszolnak Bajkó Tibor, a Tig-Rad System ® építési cég vezetője. Azonban az építőiparban, s minden valószínűség szerint a hasonló cipőben járó élelmiszeriparban úgyszintén, jelenleg a nyereségesség fenntartása heti 40 munkaóra mellett is nagy kihívást jelent, mivel a kormány január 1-i hatállyal megszüntette a dolgozóknak járó adókedvezményt. A cégek zöme átvállalta a pluszköltséget, hogy szinten tartsa a béreket, aminek azonban ára van. „Több olyan szerződésünk van, ahol a megrendelő nem járult hozzá a bérköltségek újratárgyalásához, ezért az első két hónapunk veszteséges lett” – mondja a székelyföldi üzletember.  

A gyergyószentmiklósi vállalkozás azon kevés hazai cég egyike, melyeknél a munkatársak heti 40 órát dolgoznak, azonban nem öt napra elosztva, hanem négy napba sűrítve. A Tig-Rad System ® 2021 tavaszán tért át a négynapos munkahétre, s pár hónappal később Bajkó Tibor maximálisan pozitív hangnemben nyilatkozott a tapasztalatokról.

Azóta eltelt négy év, s időközben árnyaltabb lett a véleménye. „A tapasztalatok 75 százalékban pozitívok, 25 százalékban nem” – mondja. Meggyőződése, hogy a szakmunkások esetében a szervezet számára nem kellene problémát jelentsen a napi 10 órás munkaprogram, főleg, hogy hétvégén három nap áll rendelkezésre regenerálódásra, hacsak nem maszekolnak a dolgozók. A gyakorlat azonban nem minden esetben ezt mutatja, vannak munkatársak, akik kezdetben az új munkarend körülményei között jól teljesítettek, de idővel romlani kezdett a teljesítményük.

Az a fránya termelékenység

Ez erősen elgondolkodtató annak fényében, hogy a munkaidő 20 százalékos csökkentése változatlan bérek mellett a termelékenység ugyanolyan mértékű növekedését feltételezi ahhoz, hogy egy vállalkozás jövedelmezősége szinten maradjon. A világ több pontján tesztelték a négynapos, csökkentett óraszámú munkahét bevezetését kísérleti jelleggel, s ezek a termelékenység növekedését mutatták néhány hetes, maximum pár hónapos időintervallumban, ugyanakkor semmilyen bizonyíték nincs rá, sőt, erősen kétséges, hogy ez hosszú távon is megmarad.

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2023-ra vonatkozó adatai azt mutatják, hogy Romániában a termelékenység az uniós átlag 84,2 százalékán áll, ami régiós viszonylatban egész jó eredmény, megelőzzük Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát is. Az EU éllovasai Írország (200,3 százalék), Luxemburg (149,8 százalék), Belgium (129,6), Ausztria (114,2), Dánia (113,3), Svédország (112) és Hollandia (108,6).

Mindebből nem az következik, hogy míg egy ír, luxemburgi vagy belga munkavállaló sérvet kap a robotolástól, addig egy romániai el sem fárad a nap végére. Egy adott ország termelékenységi mutatója nagyban függ a gazdaság szerkezetétől, azok az országok sosem lesznek éllovasok, ahol importált alkatrészekből máshol fejlesztett, tervezett autókat vagy autóakkumulátorokat szerelnek össze, akkor sem, ha az erőfeszítéstől megszakadnak a dolgozók.

A hazai gazdaság állapota egyelőre nagyon nem olyan, hogy lehetővé tenné a munkaidő csökkentését. Tavaly 9,2 százalékkal több cég vált fizetésképtelenné, mint 2023-ban, idén pedig egyre-másra jönnek a hírek kollektív elbocsátásokról, gyárbezárásokról.

Kapcsolódó

32 órára rövidítené a munkahetet két amerikai törvényhozó

Azzal érvelnek, hogy az automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése nyomán a vállalatok megengedhetik maguknak, hogy több szabad időt biztosítsanak alkalmazottaiknak a fizetésük és juttatásaik csökkentése nélkül.

munkaidő foglalkoztatás termelékenység Amerikai Egyesült Államok

Ha valamilyen csoda folytán idehaza jövő héttől bevezetnék a 32 órás munkahetet változatlan bérezés mellett, annak rövidesen a dolgozók látnák kárát, mivel a befektetők messze elkerülnék az országot, a már ittlevők pedig rövid időn belül szednék a sátorfájukat. Természetesen ez egy többé-kevésbé szabad ország, ahol be lehet dobni a nyilvános térbe szép álmokat, sőt, törvényes keretek között az értük való agitálás is megengedett. És tényleg, milyen jó volna romániai munkavállalónak lenni, ha 32 ledolgozott órát követően, csütörtök délután háromnapos hétvége várna az emberre.