A pénzügyi ismeretek és a kommunikáció csökkentheti az anyagiakkal kapcsolatos feszültséget a párkapcsolatban
.jpg)
A pénzügyi ismeretek sokat javíthatnak azon, hogy kezeljük az anyagiakkal kapcsolatos nézeteltéréseket a családon, a párkapcsolaton belül, szögezte le a Maszol megkeresésére Szabó Árpád közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa kifejtette, a tudatos tervezés, egymás céljainak a megértése, és az ehhez elengedhetetlen asszertív kommunikáció, vagyis hogy a másik megsértése nélkül próbáljuk érvényesíteni saját érdekeinket, segíthet abban, hogy a családban lecsökkentsük a pénzzel kapcsolatos félreértéseket, feszültségeket, és az emiatt kialakuló vitákat.
A közgazdászt annak kapcsán kérdeztük, hogy a napokban tette közzé az Unlock Market Research a Román Kereskedelmi Bank (BCR) kezdeményezésére készített tanulmányát, amelyben arra derül fény, hogy a romániaiak 78 százaléka szerint a pénzzel és a pénzügyekkel kapcsolatos nézeteltérések a leggyakoribb okai a párkapcsolati vitáknak.
Ha mindkét fél rendelkezik pénzügyi ismeretekkel, nagy eséllyel közösek a prioritások
A pénzügyi ismeretek sokat javíthatnak azon, hogyan kezeljük az anyagiakkal kapcsolatos nézeteltéréseket a családon, a párkapcsolaton belül, véli a közgazdász. Kifejtette, közismert, hogy a házaspárok közötti viták nagy arányban az anyagiak miatt robbannak ki, a gyerekek pedig tanúi ezeknek a nézetkülönbségeknek, tovább viszik ezt a mintát, sőt kialakul bennük a pénzügyektől való félelem. 
A gyerekek már nagyon kiskorúkban a szülői minták alapján alapján alakítják ki a viselkedésüket, akár a pénzzel kapcsolatos attitűdjüket is, ezért akár már az óvodában érdemes lenne a pénzügyi ismeretek alapjait lefektetni. Aztán ha ezek a gyerekek felnőnek, és a pár mindkét tagjának megalapozott pénzügyi ismeretei vannak, akkor kevesebb lehet a konfliktus. Azt nem lehet elvárni, hogy egy párkapcsolatban mind a két fél pontosan ugyanarra akarja elkölteni a meglevő pénzt, de ha mindketten rendelkeznek pénzügyi ismeretekkel, akkor a prioritások közösek: a számlákat ki kell fizetni, a hitelt törleszteni kell, érdemes visszafogni az értelmetlen költekezést, hogy maradjon a valóban fontos dolgokra.
Ne az legyen a legfontosabb, mit tudunk megvásárolni!
A társadalmunk a fogyasztásra alapszik, ez sulykolja belénk a tévé, olyan információkkal bombáznak bennünket, hogyan kell öltözködjünk, mit kell megvásárolnunk, mert ezek a tárgyak szavatolják a boldogságunkat, mutatott rá Szabó Árpád. Még mindig jellemző, hogy a filmekben látott életszínvonal az etalon, olyan gépkocsit, lakást akarunk, olyan nyaralásra vágyunk, mint amit a képernyőn látunk, és ha a pénzügyi lehetőségeink ezeket nem teszik maradéktalanul lehetővé, akkor kialakul a frusztráció, egymásra mutogathatnak a párok.
Ha tudatosítjuk magunkban, hogy nem azon múlik a boldogságunk, hogy mit tudunk megvásárolni, akkor ezzel már szűkítjük a terét annak, hogy a párunkkal összeszólalkozzunk a pénz felett. „Ha visszafogjuk a fogyasztást, kerüljük a pazarlást, akkor több pénzünk marad a a valóban fontos dolgokra , és mindenki elégedettebb” – véli a közgazdász. Szabó Árpád úgy véli, az emberek többsége a mának él, a megtakarítások egyre ritkábban szerepelnek a prioritások között, holott csak így lehet a család számára megnyugtató, kiegyensúlyozott jövőt tervezni.
Elsősorban az oktatási rendszer felelőssége, hogy a felnőttek többsége járatlan a pénzügyekben, nehezen tudja beosztani a rendelkezésére álló anyagiakat, nem tesz félre a váratlan helyzetekre, ez pedig a családon belül is konfliktust okozhat. A szakember szerint fontos még az erkölcsi normarendszer, egyfajta spiritualitás, hogy ne csak azt tartsuk fontosnak, hogy megszerezzük mindazt, amitől pillanatnyilag jól érezzük magunkat.
Ne féljünk segítséget kérni!
Szabó Árpád téves megközelítésnek tartja, hogy a pár mindkét tagja, azonos összeggel kell hozzájáruljon a közös családi kasszához, különösen olyan körülmények között, hogy a nők gyakran kevesebbet keresnek, és rájuk hárul a láthatatlan munka nagy része: a gyerekneveléssel, a háztartással kapcsolatos feladatok. Ha patikamérlegen kiszámoljuk, hogy ki mennyivel járul hozzá a közös kasszához, mennyit költhet, és mekkora összeg felett rendelkezik, akkor az könnyen belesodorhat a parttalan viták útvesztőjébe, fejtette ki a közgazdász. 
Úgy véli, e téren is, mint általában a párkapcsolati viták esetében a megfelelő kommunikáció jelentheti a megoldást. Az asszertív kommunikáció, a konstruktív megbeszélés segíthet abban, hogy a partnerek megértsék egymás álláspontját, prioritásait, és megtalálják az egyensúlyt: úgy osszák be a meglevő pénzügyi forrásokat, hogy az egyik által fontosnak tartott befektetésre, esetleg megtakarításra is jusson egy kevés, de ezért a másik félnek se kelljen lemondania arról, amire valóban vágyik.
Ehhez önismeretre, elfogadásra, és az anyagi források, lehetőségek ismeretére is szükség van. A nézőpontokat egyeztetni kell, és megpróbálni megérteni a másik prioritásait, úgy érvényesíteni a saját felfogásunkat, akaratunkat, hogy azzal ne bántsuk a másikat, tanácsolja Szabó Árpád.
A családi költségvetést beosztását, megtervezését mindig érdemes megbeszélni, leegyeztetni, a döntést közösen, együttműködve meghozni. Az átlátható és nyílt pénzügyek, az hogy egy pár mindkét tagja hozzáfér a számlákhoz, a pénzekhez, erősíti a bizalmat, és az egymás iránti elkötelezettséget. Ha visszatartunk információkat, a másik megkérdezése nélkül hozunk meg döntéseket, az feszültséget okoz, növeli a bizalmatlanságot.
Ne féljünk segítséget kérni, ha úgy érezzük, hogy nem birkózunk meg a pénzügyi nehézségeinkkel, vagy a párkapcsolatban kialakult konfliktussal, forduljunk szakemberhez, egy coach vagy egy pszichológus is támpontokat nyújthat a megoldáshoz, sokszor elég, ha csak felteszik a megfelelő kérdéseket, már magunkban megtaláljuk a választ, tanácsolja a szakértő.
CSAK SAJÁT
.jpg)
