banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Leég, izzad, megpirul, viszket: hogyan óvjuk a bőrünket kánikulában?

A kánikula velejárója, hogy az ember, amint kimozdul otthonról, leég, ha nem vigyáz tudatosan a bőrére. Míg egyesek véletlenül pörkölődnek meg, másoknak céljuk a barna bőrszín elérése, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy színüket megváltoztassák: a tűző napsütésben napoznak vagy szoláriumba járnak. Holott, ha nem társul ezekhez tevékenységekhez tudatos bőrápolás és fényvédelem, akár életveszélyes helyzeteket is okozhatnak – véli Hamar Hanga csíkszeredai bőrgyógyász, akit a kánikula bőrre gyakorolt hatásairól kérdeztünk.

Megérkezett a kánikula, ilyenkor sokan napoznak a vágyott barna szín érdekében. Jó a bőrünknek az, hogy barnítani akarjuk – ami gyakran égetéssel jár – vagy ideje megbarátkoznunk a természetességgel?

A napnak számos jótékony hatása van a szervezetünkre nézve, azt javaslom, használjuk ki okosan. Hiszen elegendő csak arra gondolnunk, hogy napfény segítségével tudunk D-vitamint juttatni a szervezetünkbe, nem beszélve arról, hogy a mentális betegségek kialakulását is megelőzhetjük, ha napsütötte területeken élünk. A bőrgyógyászok is idejekorán felismerték, hogy a napfény különféle betegségek kezelésében szintén hatékony lehet: bizonyos esetekben kontrollált szoláriumot alkalmazunk, UV-sugárzásokkal pedig néhány betegséget orvosolhatunk is – ilyen gyermekek esetében az atópiás dermatitis, ami nyáron pontosan a napfény hatására ritkábban jelentkezik, valamint a pikkelysömör vagy az akné. Mindez persze nem azt jelenti, hogy megpörköljük a bőrt, ellenkezőleg: megfelelő fényvédelem mellett a nap bizonyos hatásait előnyünkre fordítjuk.

A nap okos használata azt jelenti, hogy elfogadjuk, hiába trendi és egzotikus a barna bőrszín, az emberek különféle pigmentsejtszámmal rendelkeznek: van, aki genetikailag barnább, és van, aki fehérebb. Nem érdemes a vágyott szín után loholni, és mindent kockára tenni érte, sokkal egészségesebb megbékélni a bőrszínünkkel, és a pigmentáltsága szerint óvni, kezelni azt. Annak megállapításában, hogy milyen színtípusnak minősülünk a bőrünk szerint, a Fitzpatrick bőrszínskála lehet segítségünkre. Az 1-es szinten a fehér bőrű, szőke, kék szemű emberek helyezkednek el, ők azok, akik ahelyett, hogy lebarnulnának, inkább megégnek a napfény hatására. Ezzel szemben a 6-oson elhelyezkedők a barna bőrszínűek, akik általában barnulnak, és nem leégnek, ha UV-sugárzás éri őket.

Mit tesznek az égető sugarak egy fényvédelem hiányában napoztatott bőrrel? Ugyanezek a folyamatok akkor is végbemennek, ha az utcán vagy a strandon égünk le?

Mi, bőrgyógyászok az említett skála alapján kategorizáljuk az emberek bőrszínét, és ennek alapján ajánlunk mindenkinek fényvédőt is. Európában nagyrészt 2-es 3-as skála dominál, a napfényvédelem tehát minden világosabb színű személyre vonatkozik. A bőrszín mellett a bőrtípus és a társbetegségek is befolyásolják, hogy kinek milyen fényvédőt javaslunk: a terméken feltüntetett 50 SPF azt mutatja, hány százalékát védi ki az UV-sugárzásoknak a fényvédő. Romániában az 50-es a legmagasabb érték, de külföldön már 100-as is létezik.

Az 1-es és 2-es Fitzpatrick-skálán lévő világosabb bőrszínűeknek tanácsos az 50 SPF-es fényvédővel felszerelkezniük, de egy 3-asnak már elegendő a 15-30 SPF közötti is. Ez attól is függ, hogy ki mennyire szeretne lebarnulni.

A napfény három különféle UV-sugarat küld nekünk a Földre: UVA-, UVB- és UVC-sugárzás éri az embereket, ezek különbözően hatnak a bőrre. Az UVA-sugárzás a napfényöregedést idézi elő – ez egy hosszú távú folyamat, az embert folyton éri a sugárzás, ami időről időre felgyülemlik, mígnem bőröregedéshez vezet. Ezzel ellentétben az UVB azokért a hatásokért felelős, amikor a bőr hirtelen megég és megpirul. Minél többször fordul elő a leégés, annál valószínűbb, hogy idővel rosszindulatú bőrdaganata alakul ki az érintetteknek. Ugyanakkor jótékony hatásai is vannak az UVB-sugaraknak, hiszen ezeknek köszönhetően szívódik fel a D-vitamin a szervezetben. Míg az UVC-sugárzás érinti legkevésbé a bőrt, addig az UVA a legveszélyesebb, mert a bőröregedés mellett rengeteg kártékony dolgot művel.

DNS-t károsít többek között, amelynek következtében kialakulnak a rosszindulatú bőrdaganatok, köztük a melanoma is. De az öregedés magában sem kedvező állapot: vannak olyan klienseim, akiknek az arcáról már messziről megállapítom, hogy fiatalabb korukban rengeteget időztek a Napon, és többször voltak leégve. A bőröregedés jele lehet, hogy megjelennek az adott felületen a pigmentált foltok, melasoma, szoláris lentigo, seborrheás keratózisok vagy ráncok – ha ezeket gyakran éri a napfény, a tünetek egyre erősödnek. Hangsúlyoznám, hogy nem csupán a napfény káros, a szolárium ennél sokkal veszélyesebb: egy mesterséges napfény, amelyből 3 percnyi sugárzás egy évnyi UV-dózissal ér fel.

Egy jól felépített bőrápolási rutin segíthet a bőröregedés lassításában, és a bőrdaganatok elkerülésében? Hogyan építhetjük fel ezt a rutint?

A testünkre elegendő a napfényvédelem. De bőrgyógyászként nem javaslom a túlzásba vitt kenegetést, okosan kell használnunk a bőrápolási termékeinket, mert nem előnyös, ha óránként kenjük valamivel a bőrünket. Ahogyan a napi többszöri zuhanyzás sem egészéges, mert a víz nem feltétlenül barátja a bőrnek. Zuhanyozni szükséges, de nem szabad a tisztálkodásban végletesnek lenni, ugyanis az bőrszárazsághoz vezet, amit aztán hidratálni kell. Erre a célra megfelelőek a balzsamok vagy ceramid alapú hidratálók, de az olaj semmiféleképpen sem!

Az arc bőrápolási rutinja ennél jóval összetettebb, és az egyének bőrtípusától függő. Az azonban mindenkinél megegyezik, hogy reggelente és esténként fontos a bőrtípusnak megfelelő termékekkel megtisztítani az arcot. A micellás víz és az arclemosó gélek is elengedhetetlenek, reggelente pedig kihagyhatatlan a hidratáló. Érdemes olyan hidratálót választani, ami fényvédőt is tartalmaz, így egy termékkel két jelentős lépés is teljesíthető. Tudatosan kell eljárni a bőrápolásban, az arcra kent termékeket esténként feltétlenül le kell mosni.

A sminkek terén is fontos inkább dermatokozmetikai termékeket használni: a minerális púder például felszívja a szérumot. Ha bárkinek igénye van egy hatékony bőrápolási rutinra, akkor azt tanácsolom, keressen fel egy bőrgyógyászt, aki a bőrtípusának megfelelően állítja be a termékhasználatot. Az ugyanis nem feltétlenül célravezető, hogy ki-ki saját elgondolásai alapján vásárol termékeket, mert az adott problémához kellene igazítani a kezelést. A társadalmunk azonban még nincs megérve a prevencióra, ahogyan arra sem nyitott, hogy bőrápolási rutinra áldozzon. Éppen ezért szakemberként már az is boldoggá tesz, ha az emberek évente egyszer eljárnak dermatoszkópos anyajegyszűrésre. A fiatalok körében egyébként egyre gyakoribb a rendszeres anyajegyszűrésen való megjelenés.

A gyermekeket különbözőképpen kell védenünk az UV-sugaraktól, mint a felnőtteket?

Gyermekek számára fokozottabb napfényvédelmet kellene biztosítanunk, mert főleg újszülött korukban a bőrvédelmi rendszerük sokkal gyengébb, mint a felnőttekké. Érdemes a csemetéket 50 SPF-es fényvédővel kenegetni, és figyelni kell arra, hogy a vásárolt termék UVA-t is szűrjön. A gyermekek számára készített napfényvédők azért különülnek el a felnőttekétől, mert a termékek fizikai és nem kémiai szűrőket tartalmaznak, azaz speciálisabbak.

Fotók: Adobe Stock

Sokan a kemikáliáktól tartanak, ezért nem alkalmaznak semmit a bőrükön. Valóban veszélyesek a különféle krémek, fényvédők? Illetve ártalmasak az olcsóbb, drogériás termékek?

Az olcsó, drogériás termékek nem feltétlenül kártékonyak, a veszélyük leginkább abban mérhető, hogy alig hatékonyak. A dermatokozmetikai termékek jóval drágábbak ezeknél, de nem hiába: a termékleírásnak megfelelően tényleg tartalmazzák a bőrnek szükséges szűrőket. Az olcsóbb termékeknél sokkal kockázatosabbak a házilagos megoldások. A környezetvédelem jegyében sokan kókuszzsírral és különféle olajokkal próbálják ápolni a bőrüket, ami csöppet sem megfelelő, mert a konyhában senki sem lehet képes megfelelő szűrőrendszerrel ellátott termékeket létrehozni, az olajok pedig nem hidratálóként funkcionálnak.

A dermatokozmetikai napfényvédők mellett szól az is, hogy elnyelik az UV-t, és azt hővé alakítják. Valamint egyes terméktípusok vízlepergető hatásúak, tehát akkor is védenek, ha nyaralás közben úszkál az ember.

Ha fényvédelem nélkül szenvedünk el egy súlyosabb leégést, az akár bőrrákhoz is vezethet? Miként lesz egy barnulási szándékból rákos megbetegedés?

Az anyajegyeink lehetnek szerzettek vagy veleszületettek. Utóbbiak születésünktől kezdve az első hat hónapig alakulnak ki, a többit pedig életünk során szerezzük. Minél gyakrabban éri fényvédelem hiányában a bőrt UV-sugárzás, annál több anyajegy jelenik meg felületén. A melanoma azonban nem feltétlenül az anyajegyeken alakul ki, előfordulhat az is, hogy addig érintetlen bőrfelületen jelentkezik.

Az anyajegyek színe a pigment mélységéből adódik. Minél felületesebben helyezkednek el a pigmentek, annál sötétebb az anyajegy, és minél mélyebbre érnek, annál világosabb – a sötétebb színűeket veszélyezteti leginkább az UV-sugárzás. Azok, akik telis-tele vannak pigmentekkel, sokkal inkább kitettek a bőrdaganatoknak. Fontos tudni, hogy teljes mértékben semmivel sem óvhatók az anyajegyeink, hiszen még a ruháink is átengedik az UV-sugarak egy részét, de hatékony módszer lehet, ha az anyajegyes bőrfelületeinket is bekenjük fényvédővel. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a kitüremkedő anyajegyeinket kenegetjük hajthatatlanul, hanem azt, hogy a teljes bőrfelület számára biztosítjuk a védelmet.

Amennyiben a családban volt már példa rosszindulatú bőrdaganatra, akkor a leszármazottak bőrdaganatra való hajlama megtízszereződik, mert a genetika is befolyásolja ennek alakulását. A mesterséges barnítás előtt érdemes a családi hátteret daganatos betegségek szempontjából is megvizsgálni, mert előfordul, hogy egy bőrdaganatos családi háttér mellett valaki hetente megfordul a szoláriumban, és ez rendkívül kockázatos, mi több, felelőtlen tett.

A társadalom egy része csak akkor szalad bőrgyógyászhoz, ha fájó, viszkető érzést tapasztal, holott megelőzés szempontjából is fontos a rendszeres bőrgyógyászati vizsgálat. A bőrdaganat mennyire veszélyes formája a rákos megbetegedéseknek?

A bőrdaganat roppant veszélyes daganatos betegség, a hasnyálmirigyrák után az egyik legelterjedtebb. Valójában azért kockázatos, mert hosszú időn keresztül tünetek nélkül szóródik a test különféle szerveibe: a bőrfelületről képes a májban vagy az agyban, akár más létfontosságú szervekben is áttéteket képezni. A mélysége is befolyásolja a gyógyulás esélyeit, de a daganat felfedezésétől kezdve általában 5 éves túlélési esélyt adnak a melanomás betegeknek az orvosok.

A melanoma gyakran nyirokcsomó-áttéteket képez. Ezért az eltávolítása után szövettanra küldjük, és annak eredményei alapján a nyirokcsomókat kezdjük vizsgálni, a melanomához legközelebb esőket pedig eltávolítjuk. Ezalatt CT-vizsgálat is történik, hogy felfedezhessük, képezett-e áttéteket az agyba, a csontokba vagy más szervekbe. A szemgolyóban és a nemi szerveken elhelyezkedő, melanomává alakuló anyajegyek a legveszélyesebbek, mert azokat a bőrgyógyászok nehezen fedezhetik fel – alapos vizsgálatot követően, amikor már tisztában vagyunk az áttétekkel, de a bőrön nem találjuk a primer daganatot, jövünk rá arra, hogy szabad szemmel nem látható területen helyezkedik el a probléma kiindulópontja. Ha a beteg nem szól, hogy a nemi szervén is van anyajegye, akkor a bőrgyógyász számára ez vesztőzónának minősül, a szemgolyón belül elhelyezkedő melanomákat pedig csak a szemorvosok tudják felfedezni. Érdemes tudatában lenni annak is, hogy egy melanoma a bőrfelületről képes felszívódni, eltűnik ugyan, de az áttéteit hátrahagyja. A felsoroltak fényében ki-ki eldöntheti, hogy megéri-e halogatnia az egyszerű, rövid és fájdalommentes anyajegyszűrést, vagy kér egy időpontot, és évente egyszer megbizonyosodik az egészségéről.

Tehát a fényvédelemmel megelőzhetjük az anyajegyeink átalakulását és a melanoma felbukkanását. A többség azonban csak vakációzáskor óvja tudatosan a bőrét, akkor is naptejet használ…

Nyaralás előtt sokan beszerzik a naptejet vagy a fényvédőt, de elfelejtik azt, hogy napfényvédelmet nemcsak akkor szükséges biztosítaniuk a bőrüknek, ha a tengeren vagy tóparton napoznak, hanem akkor is, ha csupán a piacra mennek, mert az UV-sugárzásnak állandóan ki van téve az emberi test. A köd és az esős idő sem állítja meg az UV-sugárzásokat, hiszen a Nap állandó, ennélfogva a hatásai is változatlanok, és hiába borús az égbolt, még a felhők is 70-80 százalékban átengedik a sugárzásokat, amelyeket a víz vagy télen a hóréteg még inkább visszaver.

A napfényvédelmet sosem késő elkezdeni: napi rutinná válhat, és azok is beépíthetik a mindennapjaikba, akik eddig nem látták értelmét a bőrvédelemnek. Fontos lépése ez a bőrápolásnak, hozzájárul az esetleges bőrbetegségek és rákos elváltozások megelőzéséhez.

Komolyabb országokban a munkáltató bőrgyógyászati vizsgálathoz köti a munkavállaló alkalmazását, és kizáró tényező lehet a sok anyajegy. Itthon azonban még nem igazán értik a prevenció fogalmát, ahogyan azzal sincsen tisztában a társadalom, hogy a melanoma nem egyik percről a másikra alakul ki, hanem évek folyamán, és annak hatására, hogy egyre többször éri UV-sugárzás a bőrt. Veszélyeztetettebb testrésznek minősül az arc, a kéz, a fejbőr, a lábszár – azaz minden olyan rész, ami fokozottan ki van téve a napsugárzásnak.

Ha valaki felvállalja, hogy fontos számára a tisztítás-hidratálás-fényvédelem szentháromsága, a laikusok azzal tántorítják el, hogy „az őseink sem kenegették magukat”. Szakemberként mit gondolsz erről az állításról?

Az őseink valóban nem kenegették magukat, de ez nem jelenti azt, hogy közülük sokan nem szenvedtek volna melanomában. Tény, hogy évszázadokkal ezelőtt az UV-sugárzás sem volt ennyire erőteljes, de a technológia fejlődésével, a globális felmelegedéssel járó rengeteg elváltozás hatására és a bőrgyógyászatra való igénnyel a dermatoszkópiás vizsgálat is szerves részévé vált az orvoslásnak. Napjainkban olyannyira előrehaladott az anyajegyszűrés, hogy már videodermatoszkóp is létezik, amely lefényképezi az anyajegyeket, és név szerint menti el a felvételeket, így az éves kontroll folyamán összehasonlíthatók az eredmények, és ennek függvényében alakítható a személyre szabott kezelés.

Bőrgyógyászhoz évente szükséges eljárni, főleg tavasszal és ősszel, mert nyáron, az első kánikula megjelenésével az anyajegyek megváltoznak, becsapóssá válnak a napfény hatására. Tehát azt tanácsolom, ne tengerről való hazaérkezés után keressék fel a bőrgyógyászokat az emberek, mert csalóka lehet a diagnózis. Akkor sem kell megijedni, ha újabb anyajegyeket fedeznek fel magukon, vagy a régiek kezdenek el nőni, mert az anyajegyek folyton változnak, és csakis a bőrgyógyász tudja megállapítani, hogy melyek a feketelistás, és melyek az ártalmatlan bőrhibák.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?